2016. március 21., hétfő

Tavasz - 18-as karika

Hohóó! Itt a tavasz és ez már nem csak a meteorológiai!
Mondhatni igazán kellemesen telt ez a vasárnap is, csak semmi kapkodás. Kipihentem az egész hetet, ami a Nemzeti Ünnepnek köszönhetően, amúgy is lazára sikerült.
Reggel rögtön az a hír fogadott, hogy ma a 6. évfordulója, annak, hogy lefeküdtem Nyusszal. Micsoda nap! S erre a FB emlékeztetett. S még a tavasz is itt van. Szörnyű. Remélem lassan a tavaszi fáradtság is eltűnik.
Nézzük csak mik a mostani történések.

Tánc
Ami a tánccsoportot illeti minden rendben. Múlt hét vasárnap épp a vezetőnknél voltam s segítettem neki a ruhák elkészítésben, a szoknyák berakásában, s közben egy jó kis székelykáposztát is elfogyaszthattam. :)
Gőzerővel készülünk a májusi önálló előadásunkra. Készül a próbatermünk is, már csak a bürokrácia miatt nem foglalhatjuk el. Van 3 új tagunk. elindultak a tanfolyamok.
Én idén sajnos nem tudok koreai tanfolyamra járni. :( Félek, hogy elfelejtem, úgy hogy gyakorolnom kell..

Munka
Minden rendben. Ha minden igaz jövőhéten kezdek egy új helyen, ahol fél évig fogok helyettesíteni. Már nagyon várom. Egy szerkesztőségben leszek, ráadásul pont össze tudtam egyeztetni a tánccal s a másik munkámmal.
A karaoke bár még mindig nagyon hiányzik. Le szeretnék oda menni kicsit énekelgetni, akár barátokkal. Milyen jó is lenne! :O

Barátok
Nah ez az egyik elhanyagolt része az életemnek. Vagyis én vagyok elhanyagolt. Sehol senki, semmi esemény.
Ebből is adódik, hogy többet lógok tinderen, mint fb-on. Nah, de hogy is kezdődött ez.
Első kolleganőm, akivel szorosabbra fűztem a kapcsolatomat, mint szerettem volna.. nah jó, ez nem igaz, a legszebb lány, akit valaha ismertem, tehát egy rossz szavam nem lehet, s még is csak Vízöntő. Kapcsolatunk kicsit rapszodikus emiatt. Ugyan én nagyon szeretném, ha a barátom lenne, de ő valahogy nem vágyik, annyira a társaságomra. Így egész nyáron jegeltem is a témát, de valamikor ősszel megkeresett. Magától. Erre vártam. S a születésnapunkig egész jó is volt a viszonyunk, beleértve egy őrült hármas szilvesztert is. De valami miatt a fejébe vette, hogy én NEM szimpatizálok a barátjával, s úgy gondolja, hogy én nem is bírom a barátját. Amiben teljes mértékig igaza van, de tekintettel a köztünk lévő fura kapcsolatra, reméltem inkább őrül ennek, mint sem zavarja. Nah, de hát mindannyian mások vagyunk....

Gyakran az újabb kollégákkal lógok, de ők nem igazán sorolhatóak a barát kategóriába. Ezért kicsit unalmasak az estéim. Hiányzik az életemből a szerelem.
S el is érkeztünk a legnagyobb vívódásomhoz. Ugyan azt állítom, hogy hiányzik, de újabban már nem is vagyok biztos benne.
Az előző évben a január február eléggé fájdalmasan telt, volt egy fura srác az életemben, aki megbántott, s visszagondolva, jó hülye voltam, hogy hagytam magam elragadtatni a negatív gondolatok által.
A történelem ismétli önmagát. Szóval volt a kedves kolleganőm, aki most épp nem keres engem megint. (Bár lehet, hogy most nekem kéne.. lehet. Lehet megteszem.) Nos, ő tinderen találta meg a párját tavaly május környékén. Aztán novemberben megismerkedtem egy csodaszép félvér lánnyal, szintén kolleganő, szintén Vízöntő, s ő is a velem való találkozás után találta meg a párját, szintén tinderen... Nah elhatároztam, hogy ha meg lesz az új telefonom felnézek én is oda.
Elég jól bírtam. Csak a telefon érkezése után egy héttel vetemedtem rá, hogy letöltsem a modern világ új köntösbe bújtatott bacchusi teremtményét.
Hétfőn regisztráltam, szerdán megtaláltam álmaim pasiját, s szombaton találkoztunk is. Egy hétig bírtuk. S pofára estem megint. Pedig azt hittem. Komolyan HITTEM. S még sem. Még sem sikerült elvarázsolnom őt annyira, hogy ne hátráljon ki.
Ugyanis ez a legnagyobb problémám, az elején minden szép és jó, de amint komolyra fordulhatna bármi is, eltűnnek.
Nem azt mondom, hogy nem volt pár kellemes éjszakám, de nem arra akarom használni a tindert, hogy valakinek az ágymelegítője legyek egy két éjszakára.

Amúgy oldalakat tudnék írni a kedvelt személyről, aki tudomást sem vesz rólam, mégis ami a legfurcsább változás nálam, hogy elkezdtek érdekelni a külföldi srácok.
Már nem nyújtanak újdonságot a magyarok. Érdekes, mert badooról, csak magyarokkal találkoztam, egészen addig, amíg az egyik este egy igazi lúzert nem sodort az utamba a szél. S ezután töröltem is magam. Ekkor találtam rá, életem 2. perzsa hercegére, aki királynőként bánt velem, egy teljes hétig... kösz. Azért tovább is el tudtam volna viselni. Szombattól hétfőig minden este találkoztunk, majd szerdán szintén, s pénteken, vasárnap, hétfőn ugyancsak. S ennyi volt. A születésnapom után offolt.
A szívem mondhatni darabokban, s hetekig csak őt láttam mindenkiben, de végül már egész rendbe jöttem.
Annyira jó volt az a pár nap. S annyira szerettem volna tudni az igazságot, de talán igaza van, a terveink nem egyeznek, így nincs sok jövőnk.
Ekkor tájt Főnixel is találkozgattam, s lelkiztem neki. Fura, hogy vele is mennyire átalakult a kapcsolatunk.

Lassan össze kéne számolnom, vagy legalább listába szedhetném, hogy hány pasihoz volt közöm, mert már nagyon kezdem elveszteni a fonalat. :D
Azon agyalok újabban, hogy talán ez a külföldiek iránti vonzalom is a kötöttségektől való félelmem miatt alakult e ki.
Nem könnyű egyszerre vágyni valamire, s ugyanakkor a leginkább irtózni ugyanattól a dologtól. Arvin a tenyerén hordozott, s az nagyon hiányzott már. A társasága a kedvelt személynek, az az ami nagyon hiányzik. Hogy ne kelljen minden egyes alkalommal újra kezdeni mindent. Ezért akár egy megbízható barátság extrákkal is nagyon jó lenne számomra. De ez is inkább külföldivel. :D

Időközben, december, volt egy igazán fura "kapcsolatom." Találkoztam egy 18 évessel, aki teljesen levett a lábamról. Igen, ő is Vízöntő volt. Rémes. Neki elviselhetetlen stílusa van, de amúgy bírom a srácot, s az első együttlétet követte a következő, ami pont egy napra esett Arvinnal való "szakításommal", úgy hogy volt sírás szex után rendesen. Pontosítok, zokogás. Jól vette az akadályokat. S utána még vacsorázni is elmentünk. Ugyan nem hívott meg. :D
Ekkor volt az ötödik találkozásunk, s kb a 3 együttlétünk. Nah a negyediket nem tette zsebre. :D Egyszer csak bekattant valami, mikor olyanokat mondott szex közben, hogy "hiányoztam", meg "veled lennék minden nap" s fogtam magam, s ott hagytam, úgy ahogy volt. Próbált kiengesztelni, de csak elmentem zuhanyozni, ő meg szó nélkül lelépett. Szerencsére azóta beszéltünk. Nem akarok vele rosszban lenni, de valószínűleg szexelni sem fogunk többet, ha nem tesz eleget a kérésemnek. Mindenesetre elég jó vele a szex, s hihetetlenül tapasztalt. Nem csoda. Épp azt a korszakát éli, hogy minden mozgó nőneműt meghúz. De ez nem is feltétlen zavar. Bááár... a hetekben megbeszéltük, hogy telihold előtt szükségem lenne rá, mert már nagyon kivoltam, s még sem hozzám jött át. Emiatt is volt a kiakadásom részben, mikor azt mondta, hogy éjjel nappal velem lenne. Legalább szex közben ne kelljen már hazugságokat hallgatnom.

Hogyan is összegezhetném? A szerelmi életem romokban. Bár most kiegyensúlyozott vagyok. Van egy két tartalék, akiknek szólhatok, ha ahhoz lenne kedvem.

Az utóbbi két hetemben, volt egy török építészem, egy perzsa designerem, és egy magyar vendéglátósom, s persze a 18 évesem, aki már 19, nagy szomorúságomra. :D Az építésszel szombaton találkoztam, elmentünk iszogatni este, s persze áthívott magához. Nagy pechje volt, mert nekem aznap kezdődött a ciklusom, így 100%-ban tudtam magam türtőztetni. S amúgy is ez volt a tervem. Bár mikor először megcsókolt a Duna-parton már tudtam, hogy ő semmi komolyat nem szeretne, s éreztem rajta, hogy nem őszinte. Ráadásul nem is hatott rám a csók.
Hát hoppon maradt, bár egy kicsit bánom, mert über cuki, annak ellenére, hogy török. S vastag az ajka, s mély barna a szeme, s egy vidám életrevaló srác, s szerettem volna, ha főz nekem. :D
Vasárnap tőle mentem el varrni, a tánccsoport ruháit. Hétfőn, úgy volt, hogy dolgoznom kellett volna, de még sem tettem, s elmentem táncpróbára. Előtte azért estére lebeszéltem egy talit, nehogy már egyedül maradjak. :D
Ő volt a Londonból haza költözött srác. Kiderült, hogy van közös ismerősünk, még hozzá a táncpárom. Hát remek! Nem is számítottam rá, hogy hosszú lesz a találkozó, gondoltam iszunk egy kávét, s majd az idő alatt rájön, hogy nem engem akar. Hát nem volt kávé, söröztünk, s rohadt éhes lettem, így elmentünk vacsorázni. Hát mit ad Isten, vagy ez esetben Allah, pont annak a cég csoportnak fog dolgozni, ahol Arvinnal vacsoráztam, s ahol Nyusszal is találkoztam utoljára. Remek. Bár jól éreztem magam, nekem erős kétségeim lettek az este végére, de tudtam, hogy találkoznom kell vele még egyszer. Haza érve az üres matracra dőltem, s a 3. számú perzsámmal beszélgettem, illetve az építészemmel. A 3.Perzsámmal megbeszéltük, hogy elmegyünk kirándulni egy hét múlva, s szerdán pedig együtt lógunk. Kedden semmi érdekes nem történt, rá voltam készülve a szerdára, amikor is végre apám haza jött. Már kezdtem begolyózni egyedül, de persze ez a hangulatomon nem változtatott, csak rontott. De eljött a szerda, s én hivatalos voltam egy perzsa vacsorára... S bár nem ment gördülékenyen a társalgás, mert kicsit túl művészlélek, azért élveztem a társaságát. Ő inkább lelkileg nyugtat meg. Annyira nyugodt, s lassú is. Ha nem kérdeztem volna rá, azt hinném, hogy állandóan be van szívva. :D
Együtt aludtunk. Magához vont. Átölelt. Simogatta a hajam, s semmi csók. Szorosan tartott egész éjjel. Már alig bírtam. Nem értettem, miért nem történik semmi. Amit nem is akartam, egészen addig, amíg rá nem jöttem, hogy oda van a hajamért. Annyi törődés volt azokban az érintésekben, s még is semmi jelentősége az egésznek.
Végül mikor eljött a reggel, magához vont s megcsókolt. Kár lett volna visszakoznom, mert többet akartam belőle, s egyszerűen nem tudtam nemet mondani, nem tudtam kivonni magam a karjából. Tudni kell rólam, hogy nem szeretem a reggeli szexet, sőőőt utálom. Ezt most elfelejtettem. Annyira gyengéd, türelmes és kimért volt, hogy nem hittem el. Legszívesebben ráugrottam volna, de inkább kivártam. S milyen jól tettem. Olyan örömet okozott nekem, hogy az ajkam is percekig zsibbadt. S még csak nem is hangoskodtam! :O Hosszú idők óta a legtehetségesebb ember volt, akivel találkoztam. Bár ezt sajnos nem mondhatom el magáról a szexről. Miért?! Miért nem lehet legalább egy valami tökéletes? Ja,... Arvinnal az volt...
Mindegy, egy szavam nem lehet. Bár ha a kalória táblámba kéne beírni, hogy mennyi kcl-t égettem el a reggeli szex alatt, akkor az erősen a 0 felé közelítene. :D
Ezek után fülig érő mosollyal mentem be a munkahelyemre, csak hogy este el tudjunk menni megünnepelni St. Patrick napját a kolleganőmmel és húgommal. Semmi extra nem történt, s nem is volt zöld a hely.. :(
Ellenben péntekre beígértem egy talit a magyar srácnak. S el is mentünk iszogatni, bár annyira, de annyira nem volt kedvem hozzá... Még a beszélgetésünk is fura baráti hangulatba csapott át, amit szóvá is tett, de én semennyire sem bántam. Egyrészt, nem is szeretnék tőle semmit, más részt pedig, ha szeretnék, akkor is csak imponálna nekem ez a hangvétel. Bár ezt nem mondtam el neki. Sokat beszél, s öntelt, de könnyű irányítani. Bár ennek ellenére nem akarok kicseszni vele, mert mint barát tök jó lenne. Mikor aznap rám mosolygott a könyvesboltban, rögtön megjött a talihoz a kedvem. Szóval, amúgy nincs baj a sráccal, csak szerintem nem illünk össze, amit ő nem akar belátni. Kicsit türelmetlen hozzám is, s önmagához is.
S mindeközben az építészem haza utazott, míg, a 19évesemmel is csak telefonon tudtam beszélni.

Nem egyszerű az életem, de most teljes mértékben én bonyolítottam meg. :)
Nem szántam ennyire nyersnek a postot, de így sikerült.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése