2012. február 29., szerda

2 hete van nálam a Kisördög

S nem sok  változás történt. kapcsolatunk még nem kezdett el bimbózni.:(
Bár javára mondom, nagyon értelmes, figyelmes kis ürge, csak az átlagosnál nagyobb a rosszaság szintje. Mint Stichnek. Nah meg a szabadság vágya. Az mindennél nagyobb. Ijedős, s félénk nagyon. Belőle sem lesz kezes bárány. A kezem kifejezetten utálja. Csak a a szökésen jár az esze.
Tegnap húgommal már azon agyaltunk mire reggel lemegyünk, már a ketrec ajtót is ki tudja majd nyitni.
Állandóan csipog. Ma felvettették, hogy miért nem Duda a neve..

Szökőnap


Szükségem lett volna erre a napra. Plusz egy nap, amikor nincsenek kötelezettségeim, csak magam vagyok, a magam gondolataival.
Tegnap hatalmas hóesésben értem haza reggel Nyusztól, s indultam el munkába. Reggelre minden nyoma eltűnt a hónak. Lefolyt a Dunán.
Apropó, Duna. Fotópályázat. A fotós tanárnő küldte át, hogy bátran küldjünk képeket. De volt egy megkötés. Csak február 1- 29 között készült képeket lehet nevezni. S bár én fotózgattam ezt az a nagy havazás, s tél víz idején is. Szükségem lett volna még pár képre. De a hó elpárolgott. Bocsánat. Elolvadt.
Szerintem nem is posztoltam a nagy gonddal készített képeket. Hétfő volt. Suliból jöttem épp a festős "mappámmal." A mappa az túlzás. Az A/3as kis dossziéban hordom őket, úgy ahogy megvettem. Gyönyörű, de fagyos idő volt. De nem hagyhattam ki, hogy ne időzzek el a Parkban. Veszettül fáznak ilyenkor az ember ujjai. Nálam hátizsák. Mappa. Előkotort fényképezőgép. Havas minden. Gondoltam, semmi baja nem lesz az akvarell képeknek, míg készítek pár fotót, lerakom szépen a frissen, hótól megtisztított KORLÁTra, s a hidegre való tekintettel, utána húzok is haza.
Szép az, ahogy én elképzeltem.
Kb. a 5 kattanásnál hallottam, egy nagy PUFF-ot. Nem kellett megnéznem, hogy mi volt az, amúgy is tudtam. Csak éppenséggel a korlát rosszabbik oldalára esett a mappa. Majdnem a Dunába. Talán a kövek felfogták volna. Talán. Óvatosan visszahúztam, próbáltam hó nélkül megoldani a dolgot, de a friss porhó, teljesen bevette magát a dossziéba.
Fújtam, poroltam. Siettem haza. Bár tudtam, hogy a melegben csak elolvad, s mind vízcsepp foltos lesz. Jött a nagy szárítgatás. Szerencsére megúszták a képek.

Tehát képeket kéne feltöltenem fotópályázatra.
A héten már kihagytam egy rajzversenyt a leckék, s Nyusz miatt.
Rajzolnom kéne, mert eléggé hiányos a rajz tér mappám, s tulajdonképpen egy jó sincs köztük, ami majd jövőre megállja a helyét.
Pénteken beszedik a füzetet ábr. geon., so azt is rendbe kéne tenni, mert holnap esélyem sem lesz.
Fotózni is kéne. Attitűd vagy milyen portrét. A lényeg, hogy ez már beállított, s egy tevékenységgel összhangban készül. Pl. egy festőről, ecsettel.
Még van valami.
Szép idő van. Úúúgy mentem volna sétálni egyet, így este. Mondjuk fényképezőgép állvánnyal a partra. Kutyát sétáltatni. Vagy valami hasonló.
Sőt pár hete már mozoghatnékom is van. De senki ne aggódjon komolyabb erőfeszítést nem tettem, mint, hogy megnéztem apa által kiírt Rubint Réka dvd-t. Azt is tekerve. Mert ugye nézve is hosszú az a 20 perc, hátha még csinálod. Állat az a nő! :)
Hétfőn 6 órában rajzoltam, önszorgalom. Anatómia tanár, aki egy nagy linkes alak, viszont segített. Ugyanis tökre nem vele volt órám, de 6 órában jól meg voltunk. Végülis a diákja vagyok. Még jó, hogy segített. Csakhogy nekem festés órám volt, meg szakmai lett volna. Ehelyett nyomtam az állat koponyákat.

Múlt hét
szombaton éjszaka voltam a nyomdában. Nem embernek való munka az!! Szörnyű volt. A kezem teljesen kidörzsöltem. Áúúúú. 





Jesszumpepi! Most látom, hogy egy teljes hét kimaradt!
Négy nap munka volt, ez biztos. Hétfőn szerdán  csüt. s péntek suliban is voltam. Ez is biztos.
Találkoztam szerdán a munkahelyén, véletlen Nyalókás Lánnyal, aki már nem is jár be órákra...:(
Kicsit unalmas nélküle, s ezt Szemüveg Matyi is megerősítette. De túltettem már magam rajta. Én is ritkán vagyok bent. Persze ez átdolgozás alatt.
De képgrafikán kívül szépen pótlok mindent.
Bár idén szereztem már egyest is. ....:( Megesik.
Majd csak lesz valahogy... Így szokott ez lenni. Ráuntam. Nah jó, még nem.
Áh! Szerdán viszont nem voltam fotón. Lógtam. S most hétfőn kiderült, hogy nem is. Mert még mindig beteg volt a tanárnő. :) Yepp. Mármint nem azért mert beteg volt. Szegénykém. Kedvelem.
Helyette, kimentem Nyuszhoz. Mert már elegem volt mindenből. Nyűgös voltam. Hisztis. nem akartam semmit. S ugye, egyest is előző nap kaptam. So offoltam magam egy kicsit.
Nyusz meg madarakat takarított. Én is aktívan segédkeztem, mert benne is tudatosult, hogy Csipi nem tud repülni. Nem volt nehéz rájönni a második földre puffanás után. Ugyanis kiengedtük őket. Röpködni... Mint a vadászhelikopterek... Kicsit ijesztő volt:)
Annyira nagyon segítettem, hogy fotók is készültek. Tartottam Csipit is, mert nem könnyű akkora lábakkal a földön gubbasztani, így az ujjamon csücsült, míg le nem esett...
Aztán csak kattintgattam, de sok bemozdult. :( Sőt a színhőmérséklet is szarul volt beállítva. Akárcsak a tortánál, de azt photoshoppoltam. Viszont most nagyon nincs hozzá, sem türelme, sem időm.
A héten valamikor megnéztük Nyusszal a Social Networkot is. Jujjujjjuj. Bejött nekem nagyon.
Csüt. itthon, pénteken viszont előbb végeztem a munkahelyen s rögtön mentem is ki Nyuszhoz. Szombat nyomda, vasárnap este hatkor már aludtam, s fel sem keltem hétfő reggel 7ig. Kicsit kiütöttem magam. Csak tudnám mivel.


Papagájok: kanári sárga: Csipi
kék: Immortal = Imi, Imo
Szerintem a papagájos szállítós procedúra is kimaradt. Csak tudnám, hogy s miért.
Ennyit most.
Eszembe jut valami, úgy is mindig írok róla, csak így nem időrendi. nem tudom majd később melyik posztban  keressem,...
ezért találták, ki a címkéket! :)











2012. február 22., szerda

17...18...19... Most akkor melyik?


Most akkor melyik az ideális kor?
Véleményem szerint a 19. Egész egyszerű oknál fogva, amit sajnos nem sikerült megjegyeznie sem barátnőmnek, sem barátomnak.
Van ez így. Néha a legkézenfekvőbb dolgok a legbonyolultabbak..:D

Háttér info: Nem akarok megöregedni. Mindenki annyi, amennyinek gondolja magát. Így elhatároztam 20évesen, hogy jövőre már csak 19 leszek. A következő miatt:
Tehát: 18- el kell múlni, hogy felnőttnek tekintsenek a világ előtt. S amúgy is, arra mindenki emlékszik, még akkor is, hogy ha nem, hogy volt valami hatalmas buli, vagy volt nagy sírás, összeborulás, ki hogy ünnepelte. Végre legálisan csinálod, amit... csináltál.:)

Ezért botorság lenne, ha 17 éves maradnék "örökre."
A 20. életéved is egy nagy forduló, hisz MÁR 2-sel kezdődik éveid száma, pedig még csak most lettél felnőtt korú.
21- túl sok, bár ha Amerikába tervezed a kiruccanást, pl, huzamosabb ideig kint élni, akkor ez az ideális kor, hiszen ott ez a felnőtté válás bűvös száma.
Itthon viszont, más a helyzet. A 19 épp ideális. Nem is fiatalkorú, de nem is két évtizedes. Kicsi, s megbújik "új" életed első fontosabb szülinapjai között.
tehát ezért vagyok, én most is 19. A torta szerint csak 18.:)

2012. február 18., szombat

A véletlen

Úgy gondoltam míg van időm, posztolom a ma készült két képet is.
Nyusz ma bejött a városba, s míg kisebb húgom szülinapi zsúron volt, mi ebédeltünk, s sétáltunk volna a ragyogó napsütésben ha nem bújt volna el a Nap. Így beültünk kávézni a szülinapi zsúr helyszínére, ugyanis kávézó s nyitott műhely is egyben! Helyben lehet kerámiákat festeni, majd mázzal együtt kiégetik neked.
Nagyon örültem, hogy itt volt Nyusz!
Aztán elköszöntünk, én meg egyedül maradtam húgommal s hirtelen ötlettől vezérelve, le akartam fotózni az éjszakai Parlamentet. Nah, nem az lett belőle.










MEGJEGYZÉS!
Az első kép, szégyen s gyalázat , a véletlen műve. Véletlen túl hosszan nyomtam az exp. gombot.
A következő viszont a fényképező fénymérőjének nullájához állítva készült. Ezek után, hogy bízzak benned, kedves gépem?!



Meglepetés- az egész családnak avagy esküszöm, közöm sincs hozzá!






2012 az év, mikor nem én vittem haza egy nem kívánatos állatot. Az év mikor, rendesen megleptek, s nem én leptem meg mindenki mást.
Az év, mikor újra hozzám csapódott egy degu.
TM barátnőm a következő látvánnyal fogadott. Ügyesen megrendezett kis asztal tortával.
A dolog érdekessége, hogy még aznap a suli megdöbbentettem a csoport társaim egy kisebb részét mikor közöltem, hogy nem kapok tortát. Mert nálunk nem "szokás". "- S anyukád nem süt? " jött a megdöbbent kérdés. Ó! Ha ismernék anyut! Életében vagy 5x sütött piskótát, s rendes süteményt, pogácsát is csak az esküvőjére, de a kolléganője segítségével. Ami elég fura. Mert én meg azért nem szeretek sütni mert türelmetlen vagyok. Nem tudom a fortélyokat. S ha elrontok valamit, jön a megdöbbent anyai kérdés: "-Miért nem tudod nagyanyád, hogy szokta csinálni?!"


Jaj, honnan tudnám? Kicsi voltam, halvány emlékképekként élnek egy egy sütés mozzanatai. Neki egyszerű. Emellett nőtt fel, de én csak ritkán láttam, mit, hogyan kell csinálni.
Tehát nálunk nem szokás a torta. Régebben mindig nálam voltak a "legvadabb" szülinapi zsúrok, Hupikék törpikékkel meg hasonlókkal, s akkor mindig rendeltek nekem tortát, később pedig én vettem tortát az épp ünneplő családtagnak. De ezt a hagyományt nem sikerült bevezetnem.
De hála TM-nek, idén nem maradtam torta nélkül. Talán ezért is csináltam szívesen torát szülinapokra. Tavaly ő is tortát kapott tőlem, gumicukor díszítéssel. Ma petite, s NF is kapott egyet egyet. Utóbbi egy süni formájú, marcipán töltelékes, ét csoki bevonatút, marcipán szív szemekkel, előbbi pedig, egy saját kreálmányt. Hiszen nem szereti a tortákat csak a piskóta tekercset, így torta formában tálaltam.
Sőt, Nyusz is kapott tőlem tortát, de az nem volt saját, hiszen szülinapja napján jutott eszembe, hogy meg kéne lepni. S mivel aznap estig dolgoztam nem volt időm semmit összedobni. Végül a H.(ez itt a nem reklám helye) cukrászdából hoztam neki parfé tortát. A legnagyobb meglepetés engem ért, hogy nem is szeretet semmilyen torát csak a parfét, de azt minden mennyiségben. Nocsak. De a legszebb mégis csak az volt, ahogy csillogó szemekkel mondta, hogy "ez az én barátnőm!".

Szülinapi ajándékom egy nem elemmel működő kis apróság volt, aki nem is olyan kicsi, ha élettartalmát, a felelősséget s a térből elfoglalt helyét tekintjük.
Nyusz nem volt hajlandó befogadni- meg is értem- , így kellett találnom egy b tervet. Húgomék szépen ott hagytak a kisállattal, akit sikerült előkerítenünk az ágy belsejéből, s le küldték anyámat. Aki mint sem sejtve jött le. Köszi. Végül, meggyőzve, hogy a nyulat is rám kente, így ő hozta fel az új lakót.
Nem terveztem újabb kis állatot. Az utóbbi időben amik a kezemben voltak épp haldokoltak. Pl. Nyusz s Csipi papagáj új társa, épp a fején vérzett, s egy órán keresztül szorongattam, míg ő élet halál között lebegett. Azelőtt húgom hörcsögének az életét mentettem meg 2x. Egyszer egy nagyobb kukorica darab akadt a szájába, s elzárva a légutakat.
Az előtt a patkányom altattam el. Az előtt a másikat temettem el. Toncsi az előző degum a lányával együtt szintén a kezemben hunytak el. A csincsillát nem láttam haláltusát vívni, de ő s a deguk a kánikula áldozatai lettek.
Most a nyuszimmal és húgommal lakom egy szobában. Nyuszi most 5 éves lesz. Elég jól bírja a strapát. Kis ketyós nyúl. Nem lehetett megtanítani semmire, s agresszív is.
Bár tény, hogy eddigi állataim közül a degu volt a legnagyobb kedvenc. Arzén a patkányom is nagyon szerettem, nagyon okos volt, csak sok volt vele a baj, a család nem fogadta be. A nyúl is csak engem tűr meg, de a deguk s a csincsilla családtagok voltak. Viszont a csincsilla túl nagy helyet foglalna megint csak. Így sokat agyaltam, hogy nyáron majd egy degut szeretnék, de én magamtól biztos nem léptem  volna meg a döntő lépést. Hisz már annyi állattal állítottam haza. ( 2 kutya, egy macska- ők csak ideiglenesek voltak, 2 patkány, egy nyúl)
So most a nyakamon egy újabb állat. Félek, hogy elvadul. De szeretnék vele sok időt foglalkozni. De mikor?! Szeretném ha szociális egyed lenne. S vihetném magammal egy- két helyre.

Most ennyi jutott eszembe.
Hoppá! még valami! Aputól is kaptam egy kis virágot. Egy kis lila Crocust! :) Majd lefotózom őt is, de azt csak nappal tudom.
Németbe tavasszal mindig elvarázsoltak, ha megláttam a kertekben. Olyan kis szépek. S már jó ideje nem kaptam aputól semmit. Régebben, mindig kaptunk, Valentin napra, szülinapra, s nők napjára is virágot, mindannyian, csajok. Aztán alább hagyott a lelkesedés. :(



Egy nyomda



Hétfőn egy új diákmunkán vettem rész. Egyelőre csak beugróként. Aztán lehet nem is hív többször. Ki tudja. Szöges ellentétben van az eddigi "munkahelyemmel. " Hát igen, a német precizitást nem lehet felül múlni. Ez meg ugye egy magyar kézben lévő nyomda.
Papíron 8 órát dolgoztunk, de 6 óra után elengedtek, abból is csak egy órát dolgoztunk "keményen".
Ez idő alatt az összes pletykát meg tudtam. is családias magyar perverz környezet. A legocsmányabb perverztől az új gazdag főnök asszonyig a magyar társadalom jó pár rétege megtalálható ott.
Megérkezésemkor rögtön körbe vezettek, bemutattak, a legrégebben  ott dolgozó diákmunkás srác, kézfogás után nagy hévvel még puszit is adott. OMG.
Bezzeg a másik helyen, nem hogy a nevemet nem tudják, csak akkor ismernek meg ha valamit elrontok.. :D
Nah igen. Nem csak a nagy zaj miatt volt más itt dolgozni.
Amúgy szívesen mennék még. Be kéne kerül a diákszöv. kihagyásával. Nem mintha nagy álmom lenne, de szívesen betekintenék a belsőbb dolgokba is. Hisz a másik helyen a logisztika nagyon hidegen hagy. De itt a kiadvány nyomtatás. Érdekesnek tűnik. De ez a jövő zenéje. Sokat nem agyalok rajta. Jobb is, ha nem rontják meg a kicsi kis lelkem. :)

2012. február 17., péntek

Szeretem


Szegény rózsa nem bírja nálunk a kánikulát. De úgyis a konyhában végzi fellógatva:) 



"Mit csinálsz magaddal, fiam?!"

Bill új tetoválása kevert nagy port th-s körökben.
Ugye az eddig egyedülálló alkalmazás segítségével, napi kapcsolatban vagyunk az ikrekkel, akik felettébb élvezik, hogy napjában többször is akár, megosztják velünk az őket aktuálisan érdeklő dolgokat. Mondhatni reality show-t csinálnak LA-ben. Fura. De tényleg. Ha postolni akarsz valamiről, akkor történnie kell valaminek. nah most mi láthattuk, már az új piercingjüket, az iker tetoválásukat, Disney Landet, halloweeni jelmezüket, a stúdiós előkészületeket, videó üziket, esti jenga partikat. So rengeteg mindent megosztottak már velünk.
Bill ígéretéhez híven velünk osztotta meg először új tetoválását is. Már láthattunk egy teljesen befóliázott kezet, épp hogy csak lefedték, s már nyomta is fel a képet.

Tehát új tetoválás. Sokaknak nem tetszett. Sokan hangot is adtak neki. Voltak olyanok is akik nem megfelelő stílusban.
Így voltak akik, úgy gondolták, meg sem érdemlik az appot s örülhetnének, hogy egyáltalán láthatunk bármit is.
Nah igen. Hétről hétre, kapunk figyelmeztetéseket az app adminjától, hogy milyen új szabályok lépnek életbe.
Nem tudtak felkészülni mindenre. Tulajdonképpen mi vagyunk a kísérleti csoport. Minden új szabály idő közben derül ki.
múltkor például, azért kaptunk figyelmeztetést, mert egy leányzó, Bill igen pimasz, pikáns s provokatív képe alatt kifejtette, hosszan lényegre törően, mit is csinálna, bálványával, ha lenne rá esélye. Tulajdonképpen a csaj írásban szexuálisan zaklatta...XD Így mindennemű pajzán gondolat visszafogásra került, kitiltás terhe mellett. Gyorsan gátat szabtak az efféle gondolatoknak, mielőtt megindult volna a lavina, s nem csak " merry me, Bill" -es üzenetek szaporodnak el.
Itt az ominózus kép:

S megtaláltam a teljes szöveget is magyarul. Emlékként beraktam ide.
 "a fordítás +18-as!!! Remélem jól fordítottam xD

@Bill nagyon kíváncsi lennék mit csinálsz egy ilyen gyönyörű napon (remélem gyönyörű) de tudod a éjszakai város az enyém [magyarán mondva kurva méghozzá hivatásos...hoppá XD]...Higgy nekem én aztán tudom hogy mi a jó neked,hogy szereted a szexet.. De akárhogy is, szeretnék őszinte lenni hozzád. Az utolsó képed beindította a fantáziám és piszkos gondolatok futottak át az agyamon. Meg akarlak izzasztani. Szeretem mikor végig nyalod az ajkaid ez olyan mintha hívogatnál hogy csókoljam meg. Annyira nedves és kívánatos én csak beléjük szeretnék harapni. Érezni akarom a piercinges nyelvedet a számban. Ezelőtt nem volt még dolgom nyelv piercinges pasival szóval szeretném kipróbálni.
A mellbimbó piercinged finoman harapdálnám és nyálaznám. Aztán még csinálnék pár dolgot a másik mellbimbóddal. Nagyon szeretnélek a falhoz nyomni és a nadrágon keresztül a farkad kényeztetni. Bilincset használni, mert tudod én szeretem az ilyen kiegészítőket. Letérdelnék eléd és ki cipzároznám a nadrágod a fogaimmal és kínoználak azzal hogy a boxeren keresztül kényeztetem a pöcsödet. Kiláncolnálak és fentről lefelé haladva elhalmoználak apró csókokkal és harapdálásokkal. Totálisan szerelmes vagyok ebbe az "őrölt ínycsiklandozó[!WTF!] sztár" imidzsedbe és össze fut a nyál a számban tőled. Szerintem ez figyelemre méltó. Nos akkor azt hiszem levehetnénk már az a felesleges boxert.Ne bánnám ha játszadozhatnék egy kicsit a golyóiddal aztán végig nyalnám teljes hosszában különös figyelmet fordítva a fejére.[nem írt alanyt de sztem nem kell részletezni :D] Igérem hogy minden tőlem telhetőt megtennék hogy a hetedik mennyországban érezd magad.
És ez csak egy kis rész abból amit veled szeretnék csinálni.... Nagyon boldog vég!

U.I.: Csak annyi h nem egy ronda csávó vagyok. Sőt nem is pasi vagyok.
U.U.I.: [Sztem ezt nem kell kommentálni mndenki ismeri a számot :D]

Köszönöm a figyelmet.'"- Fordította: P.A. Nani
S akkor jöjjön az új tetoválásról a kép.
Először egy iker tetkó készült el, az ujj perceikre a születésük óráját, percét tetováltatták. 
 


 Szerintem szörnyű. Zavaros, sötét, SOK. Mennyivel szebb lenne, ha letisztultabb lenne. Ha kátrányba mártja a kezét kb. akkor érhet el ilyen hatást. Szerintem ezt elkapkodta. Tudom, hogy egy ékszert nem lehet össze hasonlítani egy tetoválással, csak szemléltetni akartam, hogy a mintával nincs bajom, csak a megvalósításával. Bár mát van a világnak egy Zombie Boy- ja nem értem miért akarja Bill, hogy vele hasonlítgassák össze. Mindegy. Ő dolga. Kár a szép kezéért. De még van egy másik!:D
Jut eszembe, található rajta egy sárga liliom is s egy veréb- fecske-madár. Szóval vmi repülő madár. Wáááh.
Következő gondolat ideje, hogy eltereld a figyelmem.

2012. február 16., csütörtök

Csak erős idegzetűeknek! - Valentin nap

Valentin nap a múltban

"A Bálint-nap körüli napokon az ókori Rómában két vallásos ünnep is létezett, Pán ünnepe és a Lupercalia vagy Februa. Ezeket az ősi eredetű pásztorünnepeket február 13-15 között tartották. A Lupercalia tisztító szertartásokból és termékenységi rítusokból állt, hogy kiengeszteljék a farkas alakú, rosszindulatú Lupercus istent. A papok ekkor a februa nevű kecskebőr szíjakkal ostorozták a fiatalokat, főleg a nőket, hogy a rituális verés tisztulást és termékenységet hozzon.
Egy legenda összefüggést teremt Valentin elhalálozási napja és az ugyanezen napra eső Lupercalia ünnep között. Ez a nap Júnó istennő (Jupiter felesége) (a görög Hera, ill. Zeusz latin megfelelői), a házasság pártfogójának ünnepe volt a Római Birodalomban. Ezen a napon a fiatal leányok Juno templomába mentek, hogy ott egy szerelmi jóslatot kapjanak az igazi partner kiválasztásához.
Az egyszerű nép - a plebsz - ifjú férfiai ezen a napon tombolát húztak a még hajadon nők neveivel. Az így létrejövő párok egymással jártak egy ideig és néhányan a szóbeszéd szerint valóban egymásba szerettek. Ez a népszokás sok római arisztokrata szemében erkölcstelen volt.
A férjek virágot ajándékoztak ezen a napon a feleségeknek. Így ez a régi római szokás keveredett a keresztény mártír történetével és meghonosodott a későbbi társadalomban is.
Viszont az ókori pogány ünnepek és a későbbi Szent Bálint nap közötti közvetlen kapcsolatra azonban nincs bizonyíték, csak ezek a legendák léteznek." - forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Bálint-nap

Tehát ezek a gyökerei a mára már szerelmes párok tömegeit befolyásoló marketingfogásnak.
Kétes érzéseim vannak ezzel a nappal kapcsolatban. Személyes okom miatt, s mert annyira felkapott, mint egy kötelezővé téve a boldogságot, s romantikát, s egyéb giccset. Igen, mára már giccs az egész.
Nem is tudtam dűlőre jutni. Jónak találom, hogy ebben a rohanó világban, legalább van egy nap amikor  a szerelmesek "megállnak" egy pillanatra, s csak egymáséi. De a marketing ami mozgatja ezt az egészet, az borzalom.

Nem látva előre a hetemet, már vasárnap készítettem egy kis édességet kettőnknek az esti film s vacsora mellé. Ami nagy sikert aratott, annak ellenére, hogy megfázásom ellenére, semmilyen ízt s illatot nem éreztem.
Császármorzsát készítettem, s nem találva a mézeskalács szív formát, Nyusznál kellett rögtönöznöm. De megoldottam a problémát. Borospohár aljába kanalaztam két evőkanál kávét, rá a császármorzsát halmoztam, tetejére fagyi, megöntözve még egy kis forró kávéval. Másnap megkóstoltam, tényleg finom lett:)
Nyusz nagyon meglepődött. "Cica, ez túl szép Nekem." :) <3

Valentin nap a jelenben
Aztán, mi van még itt, ami témába vág?
Tegnap a közösségi oldalt böngészve, rá akadtam Will Smith postjára. Még soha nem láttam tőle semmit.
Valami olyasmi volt a lényege, hogy ne csak Valentin napkor találjuk meg szerelmünkben a szépet, hanem mindennap.
Ma pedig megosztotta a világgal feleségétől kapott ajándékát: egy dalt, mit a felesége neki írt.
Nem tudom miért figyeltem fel erre. Talán mert az első alkalom, hogy őt kommunikálni látom, s talán most tudatosult bennem, hogy talán tényleg létező személy. Jaj, miket beszélek! :) hajnali 3 van s aludnom kéne már rég, de be akarom hoznia lemaradásom.
Íme a dal:



Valentin nap Nyusszal
El sem hiszem, hogy ez tényleg az én Nyulam! (Annyit változott. Pozitív irányba.) Szeretem. Annyira csodálatos volt, még egy veszekedés is belefért. De nálunk nem is lenne ünnep veszekedés nélkül.
De most én voltam a ludas.
Belépve az ajtón, egy "a picsába" fogadott... :) "- én is örülök Neked, Nyusz!":) Hogy értsétek, zsúfolt napja volt, s 3 perccel előbb érkeztem a vártnál s épp borotválkozott. Türelmesen vártam, levettem a kabátom, cipőm, míg ő elkészült.
Épp a köszöntem neki, mikor átölelt, s feltárta az ajtó mögötti meglepetést előttem. Egy szál rózsa! :)
Az első rózsám melyet csak úgy kaptam, aminek felhőtlenül tudok örülni. S volt még mellette valami. Egy tábla csokoládé. Kézzel készített. Ét. Fantasztikusan néz ki.
Fotót majd mellékelek, mert addig biztos nem botom ki, mííg meg nem örökítettem az utókornak.
Az este további részében kaptam hideget is meleget is, nem is fontos.
Csak az, hogy ő van Nekem.


2012. február 14., kedd

1111


A nap érdekessége a blogomon.:) Olyan szép ezt látni, a bűvös számot. Keleten ez a legszerencsésebb szám.
Szükségem lenne egy időnyerőre nekem is!
Olyan szívesen blogolnék. Már álmomban is blogoltam, de sajnos csütörtökön rajz leadás lesz. 6 rajzból nekem csak 3 van fél kész. Holnap meg már fotó, szóval este 8ig leszek suliban, esélytelen, hogy holnap befejezzem. Tegnap egy új munkahelyen voltam, nyomdában. Nah az meg ér egy teljes bejegyzést. Képeket is csináltam.

Egyéb:
Bill új tetkója
láttam Úristent, múlt héten :)
fagy szünet volt a suliban,
náthás lettem , hétvégére, így elmaradt a snowboard
vasárnap esti édesség

Boldog születésnapot Riki!

Minden évben be volt karikázva febr. 12-e, hiszen pár nappal az enyém előtt van, nem volt nehéz nem elfelejteni.:D
Főleg, hogy Rikiről van szó, aki mindig is fontos vagy inkább különleges helyen állt, most sincs ez másképp, csak most páran beelőzték. Teljesen szétszórt vagyok. Idén ugyanis mikor kiosztotta apa a naptárakat, nem is karikázgattam semmit. Mondván, aki fontos úgy is tudom. S tényleg, nincs baj a telefonszámokkal, címekkel, arcokkal, nevekkel, születés-, névnapokkal, minden hülyeséget meg tudok jegyezni:DCsak épp aznap nem tudatosul bennem soha, hogy épp ez az A nap.

Úgy hogy be kell valljam, idén csak akkor tudatosult bennem, mikor megláttam Riki köszönő üzenetét a fb-ján.(Biztos most is hatalmas házi buli volt nála... :) )  Az a baj, hogy mikor Nyusznál vagyok olyan , mintha megállna az idő. Se naptáram, se telefonom, se fb.-om, semmim nincs. Így ha egy hétvégét nála töltök, akkor minden hétfőn reggel a vonaton zúdul a nyakamba.

Így utólag is őrizve a sok éves "hagyományt" boldog születésnapot, Riki.



2012. február 7., kedd

Zene


TUBBE- Mess
Német banda. Júliusi hazautazásom előtti éjszakát már ugye a városban töltöttem, így kerültem a Höreprobe rendezvényére, ahol élőben hallgathattam meg jó pár német zenekart. Ők voltak a "legelragadóbbak". S mivel osztottak ingyen demó lemezt, így mai napig emlékszem rájuk. S tegnap mikor a frissen érkezett dvd-m , s cd-m pakoltam el, rábukkantam megint a demójukra. Gondoltam itt az ideje meghallgatni őket, s utánuk nézni. Egyelőre csak ezt az egy számot találtam tőlük nyilvánosan.
Az énekes csaj nagyon állat a színpadon. Minden  percét élveztem előadásuknak.

A tegnap érkezett termékekre meg pofátlanul alacsony áron tettem szert a bookline segítségével, ugyanis 690 ftba került darabja. Épp akciós termékeket találtam. Úgyhogy hivatalosan mégis potom pénzért jutottam a dvd-hez. Amin még jó sokat fogok derülni.
A német verziós Humanoid csak kihagyhatatlan ajánlat volt.


Időjárás jelentés

Az utolsó bejegyzésem óta annyi a változás, hogy deres táj helyett már  havasat látni ország szerte mindenfelé.
Maradtak a mínuszok, s havazik. A Balaton befagyott, a Dunán is jégtáblák úszkálnak. Így érthető, hogy iskolán kívül nem igazán teszem ki a lábam az utcára.
Bár múlt hét hétfő reggel kimentem egy kicsit napozni, s fotózgatni, látva az időjárás előre jelzést, hogy a -5nél csak hidegebb jön a hét vége felé. S valóban. Bár sokan nem hitték, hogy -15 fokban is eshet a hó, mégis megtörtént.
A héten annyi változás történt még, hogy kedden elmentem dolgozni, így a január 31 napjából komoly egy munka napom lett.
De persze csütörtök, s pénteken is mentem, nem akarok ebből a havi egy napból rendszert csinálni.
Az iskola unalmas volt, Nyalókás Lány is elkezdett dolgozni, így alig jár be. Bár csütörtökön anatómián egész gyorsan telt el a 3 óra, hiszen krokiztunk. 5 percünk volt megragadni a modellt álló társunk tartását arányait. Az első 3 után nagyon belejöttem. Tegnap vissza néztem a rajzokat, s még mindig jónak találom őket.

Hoztam pár képet is az időjárás helyzetéről.
Most ennyire futotta. Ma még próbálok írni. Mert a hétvégém bár rohadt unalmas volt, azért említésre méltó. :)