Megígértem, hogy nem mondom el senkinek, ezért elmondom mindenkinek. "Tulajdonképpen kösz, hogy meghallgatod Tulajdonképpen én is ember vagyok Tulajdonképpen nyomja a lelkemet Megtisztel, hogy megoszthatom veled ..."
2012. február 18., szombat
Egy nyomda
Hétfőn egy új diákmunkán vettem rész. Egyelőre csak beugróként. Aztán lehet nem is hív többször. Ki tudja. Szöges ellentétben van az eddigi "munkahelyemmel. " Hát igen, a német precizitást nem lehet felül múlni. Ez meg ugye egy magyar kézben lévő nyomda.
Papíron 8 órát dolgoztunk, de 6 óra után elengedtek, abból is csak egy órát dolgoztunk "keményen".
Ez idő alatt az összes pletykát meg tudtam. is családias magyar perverz környezet. A legocsmányabb perverztől az új gazdag főnök asszonyig a magyar társadalom jó pár rétege megtalálható ott.
Megérkezésemkor rögtön körbe vezettek, bemutattak, a legrégebben ott dolgozó diákmunkás srác, kézfogás után nagy hévvel még puszit is adott. OMG.
Bezzeg a másik helyen, nem hogy a nevemet nem tudják, csak akkor ismernek meg ha valamit elrontok.. :D
Nah igen. Nem csak a nagy zaj miatt volt más itt dolgozni.
Amúgy szívesen mennék még. Be kéne kerül a diákszöv. kihagyásával. Nem mintha nagy álmom lenne, de szívesen betekintenék a belsőbb dolgokba is. Hisz a másik helyen a logisztika nagyon hidegen hagy. De itt a kiadvány nyomtatás. Érdekesnek tűnik. De ez a jövő zenéje. Sokat nem agyalok rajta. Jobb is, ha nem rontják meg a kicsi kis lelkem. :)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése