2012. június 4., hétfő

Elmúlt 2 hét felidézése II.

Próbálok visszaemlékezni, hogy mi volt vasárnap.. Egyelőre fogalmam sincs! De most józan paraszti észjárás alapján, felcsaptam a FB timeline-t s láss csodát mennyi minden történt vasárnap. Nem bírtam megállni, hogy ne posztoljam.
Viszonylag korán felébredtem, s az If I die tomorrow című számmal, gyorsan el is köszöntem a fb-tól, hogy nekiálljak tornázni. 10 percig bírtam. Nem tovább...:D Feladtam, lefeküdtem a szőnyegre, s csak meditáltam. Kettő óra körül járt az idő, s én inkább visszafeküdtem volna aludni. Mellesleg senki nem volt itthon.
Feltápászkodtam a szőnyegről 10 perc relax után s próbáltam tevékeny lenni. Leboltoltam Cicával, hogy kimegyek hozzá a délután mert félre rakott nekem pár party sipkát, s azt mondta, túl sokan járnak rá. Igazából csak már meg akart szabadulni tőle. Mondtam, hogy este felé jutok csak ki, mert még dolgom lenne itthon.
Rajzokat akartam pótolni, hajat festeni, s jól érezni magam folytatva az előző napi tendenciát.
TM közben a munkahelyére hívott volna be, mert a munka után sörözés volt kilátásban, de hát nekem mennem kellett.
Végül hosszas töprengés s térkép nézegetés, esélyek latolgatása után kerékpárral indultam el a 10 km-es távon.   Volt benne egy halált megvető emelkedő. De túléltem. Nem álltam le, mint legutóbb. Ha már a torna nem sikerült ma...
Cicával elbeszélgettünk, kihozta sétálni a 50-60k-os kutyáját...
Szegénykém.. sosem volt valami attraktív de most különösen trehány volt, s igénytelennek tűnt. Több kutyaszőr volt a pólóján, mint a kutyán... Tudom, hogy nem megy valami jól nekik. Talán sosem ment igazán jól. Hisz a barátja eléggé függő alkat.
Meséltem neki pár dologról, ami a héten történt, majd 9kor indultam vissza.
Este már mindenki aludt, mikor elszántam magam a hajfestésre. Végül olyan hajnali 3 körül feküdhettem le.

05.21.
Nem mentem be a suliba, inkább egyenest a munkába indultam.
Amennyire Mogyi ellenkezett a hajfestés ellen, annyira fel sem tűnt neki.
Nem próbáltunk meg egy asztalhoz kerülni. Mégis egy szalaghoz kerültünk. Tulajdonképpen ennyi.

05.22.
Megint kimaradt egy kedd...
De munkába azért elmentem, annak ellenére, hogy most nem számíthattam Mogyi társaságára.. :(
Egész végig listáztam egy sráccal, majd visszafelé, épp, hogy volt helyem. Hiszen nem volt ki foglaljon.
Mikor munkába indultam volt egy nem fogadott hívásom... Nyusztól...
Egész nap ez  járt a fejemben.. vajon miért? Végül mikor szabadultam a munkából, elég gyorsan arra a döntésre jutottam, hogy írok neki fb-on miért keresett, hogy lássa, nem direkt nem vettem fel. NAGY HIBA volt. Olyan bejegyzés került a szemem elé, ami még akkor is felb...ta volna az agyam, ha együtt vagyunk, csak akkor "jogosan". Vagy le sem szartam volna, mert tudtam volna a hátterét, s Nyuszhoz bújva el is felejtettem volna.. de mivel nem így történt csak plusz 3 sík ideg napot okozott. Szörnyű volt. Megint úgy aludtam el, mint az első héten. Kezdtem úgy érezni, hogy dühös vagyok, s végre sikerült átlépni a düh fázisába. Törölni akartam, ahogy haza értem. Nem sikerült. Nem voltam még elég dühös.
S Mogyi várt a gépnél, így feledtem is minden feszültséget.

05.23.
Reggel, ha anatómián nem is jelentem meg, bár ezt nem tudom, de biztos, hogy számtechen már bent ültem, ugyanis megint megcsörrent a telefonom, s Nyusz volt az. Pillanatok leforgása alatt sírás fojtogatott... s kezdett elcsuklani a hangom, mikor hirtelen lecsapta  a telefont valami tök érthetetlen mondattal. Én meg kiviharoztam a mosdóba, mielőtt egész csoport előtt rendezek jelenetet... innentől kezdve órai munkám értékelhetetlen volt. Nem csináltam semmit. Szemüveg Matyi sem mutatott különösebb kedvet az iránt, hogy segítene, Szemüveg Mari meg hülye mint... így dühös voltam óra végére mindkettőre. Betűre már be sem mentem... 5 percen múlt, hogy elkapott egy hatalmas zivatar. Ugyanis Mogyi elé kellett kimennem, a buszhoz munka előtt. Elkísértem a munkára, majd mire vissza értem pont mehettem fotóra. (jaj, eszembe jutott, bent voltam anatómián, férfi aktot rajzoltunk, de a fejét leszámítva szörnyű lett... S: ) De Mogyi mindenáron látni akartam. nah, kösz. Őt bezzegh, alig lehet rávenni, hogy mutassa meg a füzetét, vagy azt ahogy ír. Ő meg kapná ki a kezemből a rajzokat. :O
Fotóról a tanárnő 45 percet késett egy megbeszélés miatt. Majd a kirándulást beszéltük át, semmi érdemleges nem volt.

05.24. OFF
Anya délelőtt itthon volt, majd ment anyák napjára. Múlt héten együtt tanultuk kis húgommal a verset. Mondta, hogy mehetek vele, s akkor fotózhatok, de mondtam, hogy megyek suliba. ... persze.. TM-hez mentem be, majd haza jöttünk, s bevásároltunk szombatra. Úgy volt. hogy aznap nála alszom, mert felvetette, hogy mi sosem pizsi partyztunk, mint ahogy a húgáék fognak majd szombaton, amikor mi lerészegedünk. :)
TM mindig fnom falatokat tartogat számomra:) 
Az ottalvós bulinkból annyi valósult meg, hogy haza mentem, ettem fürödtem, pizsibe bújtam, lementem, vittem a kis fogkefém, s megnéztük közösen az Éden Hotel 2 döntőjét. S szerencsére nem kellett csalódnom. Edina s Máté kiállta a "hűség" próbát. Aztán, hogy mennyi igaz ebből, azt már nem tudom, de a kis lelkem ideiglenesen megnyugodott. Nagyon kíváncsi voltam. S TM-nek is annyit meséltem, hogy már őt is érdekeltem.
Nem akarok bele menni. Azért volt különleges számomra, ez a reality, mert gyönyörűen illusztrálta miért nem szabad senkiben sem megbízni.

for Aliens
Az "orosz" vodka
A döntő alatt egy telefon jött megint. Húgom akarta, hogy felmenjek, egy kicsit, de megdumáltuk, hogy majd a döntő után.
Nem tudtam mi lehet a baj, így fogtam a kulcsom s felmentem. Éjjel egyig tárgyaltuk megint anyám ügyét. Apám ki volt megint. Gyomor égés már hónapok óta meg van neki. S most rettegett, hogy mi lesz a hosszú hétvégén amikor is anyám lelép a szeretőjével, elutaznak s jókat dugnak. Anyám már csütörtökön készült a nagy napra. Gyanta, hajmosás, frizura, műkörmös... szoli.
Valamikor éjjel egy után ért haza a körmöstől, TT-től, elment szoliba, de ezt is csak TT-től tudtuk meg, majd valószínűleg órákat beszélt még egy padon a faszival.
Vissza se tudtam menni TM-hez, így otthon aludtam megint..

05.25.
Bementem suliba, ilyen is rég fordult elő. tanár nem volt, csak helyettesítés. Nagyszerű. Alkottam. S megbeszéltük Szemüveg Matyival, hogy hétfőn gyereknap alkalmából elmegyünk vattacukrozni, amit én ugyan nem szeretek, de kedvem lett hozzá.
Mogyival egymásnak háttal dolgoztunk, mindketten egy négerrel, csak ő csajjal, én pasival. Jól indult, csak a feka felidegesített... "szereted a nagy dolgokat? " kérdésével, az állandó hozzám éréssel, s a hülye célozgatásokkal. Mogyi meg azt hitte neki szól az idegesség, pedig vele próbáltam normális lenni. Megunta s szünet után cserélt egyik haverjával, nekem azt mondva, hogy a srác pakolni akart. Eléggé aggódtam emiatt. Majd meg is kaptam a műszak végén a "lecseszést" a busznál, hogy milyen csúnya pofát vágtam végig, kedve se volt velem dolgozni... :O
ok. De azért foglalt nekem helyet. S innentől kb. szent a béke volt.

05.26.
meló. Reggeli kelés. Elalvás. Még jó, hogy bekészítettem mindent, csak le kellett sütni a kenyeret, s már indulhattam is ... késve.
Féltem egy kicsit a szombattól, halogattam a döntést, hogy menjek- e egész héten. Mogyi szerette volna..
Ahhoz képest...
De kezdem az elején. Féltem, mert a diktátor nőszemély volt a felettes, míg egész héten a pasi volt. Utolsóként osztott be minket, mert jó sokan voltunk. Előkészíteni kellett. Már előző nap azzal riogattak minket, hogy este 6ig maradunk, ami nem lett volna túl szerencsés mert Mogyival mozi volt betervezve.
Vicc volt az egész nap. Jó nagy hajtás volt. Mindenki dolgozott, mint állat. Szünetben kimentem Mogyival. Kértem tőle egy szál cigit, bár nagyon nem akart adni. Mikor kimentem egy alacsony hosszú barna hajó piercinges csaj mellett állt. Először nem is tudtam, hogy oda menjek e. Majd észrevett, s végül leültünk a csajjal meg barátnőjével egy asztalhoz. Mogyi köztünk. A levegő meg megfagyott. Nah jó, nem. Csak fura volt. Szerencse, hogy ültek ott, akik feldobták a szünetet. 2 srác, meg az egyik zombie barátnője, aki korán be is ment. Mogyi elszívott 2 cigit, majd felállt, s megkérdezte hozzon e kv-t nekem is. Igent mondtam. S tök finomat hozott. Kap egy piros pontot. :)
Majd tovább ült. Néma csendben. Gondoltam, hogy zavarban van, s beszélgetett volna inkább a lánnyal, de én zavarom, vagy nem érti amiről a 2 srác magyaráz. Ami furcsa mert nehogy már ne értse. Mondjuk egyszer sem nevetett. A lány is 90%ban csendben ült. Tehát itt vagy volt valami, ami félbe maradt, vagy alakulóban van valami. Nem is beszélve, hogy együtt dolgoztak. S elég jól elvoltak..:( Tehát Mogyiból aznapra mondhatni elegem lett. Nem hagyott nyugodni a dolog. A női megérzések. (s ha jól sejtem ezt a lányt mutatta még az elején, hogy majd mond róla valamit. de ez már lehet csak fikció. )
Mondhatni időben végeztünk a munkával. A diktátor megint engem szemelt ki. Egyszer nem számítottam rá, s hozzám szólt, viszonylag normál hangon s ijedtemben akkorát ugrottam. ( "neked is tiszta a lelkiismereted...!" - kösz b+!)
Nagy nehezen arra jutottunk, hogy együtt elindulunk. De szerintem annyira nem volt kedve hozzám. S hiába kérdeztem, hogy van e kedve még menni moziba, vagy hagyjuk, vissza kérdezett, hogy miért fáradt vagyok? Fuck you. Nem csak valami van. Sokkal csendesebb volt egész végig.
A vízesésnél összefutottunk a "testvérével". S meghívta moziba, ha már a randijára nem jött el a lány. Átmentünk egy másik moziba s végül megnéztük a Battleshippet, annak ellenére, hogy én azért ajánlottam fel a mozit, hogy végre találjak valakit, aki elvisz moziba, s megnézi velem a Men in Black 3at. Hát nem jött össze. Hozzátenném baszki, hogy hétfőn megnézte moziban.... öööö... FUCK.
Kifizettem hármunkra a mozi jegyet, ő fizette a kaját. Majd hazafelé a kezembe nyomott még 2000 ft-ot. Amit nem is akartam elfogadni, de örültem, mert így legalább lett pénzem az esti koncertre.
Annyira fura volt a srác egész nap. S innentől számítom érdeklődésének visszaesését. Nem ír rám.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése