Hétfőn mentem dolgozni. A belvárosban, a város legszebb bevásárló központjának a tetőteraszán dolgoztunk 8 órában. A kültéri fa bordázott, hajópadlószerű járólapot tisztítottuk meg acélkefével a a helytelenül ápolt felső rétegtől, hogy utána szintén kézzel s csiszoló papírral tökéletesítsük a felületet az újbóli védőréteg felviteléhez. (de szép hosszú mondat lett! :) ) Lényeg, még kedden is kellett volna mennem, de ínhüvely gyulladásra hivatkozva lemondtam. Nem lettem volna képes még egy napot ott csiszatolni. Ugyanis még vasárnap 4 órában elment, hiszen tudtam, hogy úgy sem csinálnék mást. De hétfőn?! 8 órában? Kizárt..
Haza érve azt nem tudtam megvárni, hogy húgom befejezze a ténykedését a gépnél, s fb-ot sassoljak. Inkább lefeküdtem aludni. Este 18tól, másnap reggel fél tízig aludtam. Kicsit kimerültem.
De büszke voltam magara. Volt 3 srác, akik egy óra után feladták. Jó mondanom sem kell szerintem, hogy tanga papucsban s hófehér nadrágban jöttek el. Szerintem mikor meglátták, milyen koszosak vagyunk, s a földön mászunk, biztos rosszul lettek. Az egyik szó nélkül lépett le, mikor elmentünk a mosdókba.
Én már csiszoltam fát, tény hogy géppel. Sőt nem is egyszer. Azért tudtam, mire számítsak. Porra, s még több porra. Vasárnap halál jól elvoltam. Azért fizettek, hogy a levegőn mozogjak, s közben Bigbanget hallgassak. Lássuk be ez azért sokkal jobb opció, mint az, hogy egykor kimászok az ágyból, benyomom a gépet, s fel sem állok onnan, s zenét hallgatok.
Csak aztána hétfői hozzáállás nekem is elvette a kezem. Nah meg a karom.. omg.. S még a fülhallgatóm is eltéptem véletlen, szóval zeném sem volt... Sokat rontott a helyzeten! Inkább csak bosszankodtam, hogy tényleg ennyire akarok én Bigbang koncertre menni, hogy a földön csúszok?
Máris más meglátásba került az egész, hogy tudtam a többiek most az iskola padban ülnek.
Nah haladjunk tovább. Kedden nagyon mozgalmas napom volt. Mivel elaludtam, nem volt kedvem suliba menni. Inkább mostam, teregettem, hajtogattam, bevásároltam, főztem, mosogattam, s még gyereket is neveltem... Nah jó, csak olvastam vele! :)
Közben szállást kellett volna keresnem, de nem sok kedvem volt hozzá. Jó nap volt. 10ből 9et kap, mert tök tevékeny voltam.
Szerda... Szerintem semmi! Semmi de semmi nem történt.
Megjelentek GD cover photoi, de ennyi. Hajnalban rajzoltam.
Jaj tudom, hiába indult GD-vel a reggel, estére olyan fos hangulatom lett, hogy inkább neki álltam rajzolni. S milyen jól sikerült!
Nah s akkor most jön a csütörtök.
Délben felkeltem, vagy més később, hiszen reggelig rajzoltam.
Majd nem is maradt szinte semmire időm, mentem is táncra. Nem merek messzemenő következtetéseket levonni, de talán egy árnyalatnyival jobb voltam, mint első órán. Kéz s láb koordináció még mindig nulla. De igyekeztem! Most szinte egy egész táncot tanultunk. Én csak hegyi szellem táncnak hívom. Tulajdonképpen nem tudtuk meg pontosan milyen tánc ez, mert most nem volt magyar tolmács, s így csak az ottani középkorú koreai hölgytől tudtuk meg, hogy amit az elején kántálunk, az egy hegyi szellemről/hez szól.
Ettől függetlenül nagyon szép tánc szerintem. Ezt ilyen zászlóval meghosszabbított karokkal kell táncolni. Mindjárt keresek is képet.
Fantasztikusak azok az órák. Egyszerűen már csak attól jobb kedvem lesz, hogy bemegyek abba az épületbe. (attól eltekintve, hogy kénytelenek voltak a női wc-t bezárni a többszöri figyelmeztetések ellenére, miszerint ne dugítsák el a wc-t oda nem illő dolgokkal... magyarok.. gyönyörű.. tényleg itt tartunk? -.-)
Nah, azt hittem könnyebb dolgom lesz Találtam egy videót, amiben ilyen zászlószerűséget használnak, viszont mi nagyon nem ilyet táncoltunk. A másik videóban meg kisgyerekek táncoltak ilyen zászlóval. Nos egyik sem nyert. Mindjárt kiderítem mi ennek a textilnek a neve.
A video pedig itt van:
Haza érve azt nem tudtam megvárni, hogy húgom befejezze a ténykedését a gépnél, s fb-ot sassoljak. Inkább lefeküdtem aludni. Este 18tól, másnap reggel fél tízig aludtam. Kicsit kimerültem.
De büszke voltam magara. Volt 3 srác, akik egy óra után feladták. Jó mondanom sem kell szerintem, hogy tanga papucsban s hófehér nadrágban jöttek el. Szerintem mikor meglátták, milyen koszosak vagyunk, s a földön mászunk, biztos rosszul lettek. Az egyik szó nélkül lépett le, mikor elmentünk a mosdókba.
Én már csiszoltam fát, tény hogy géppel. Sőt nem is egyszer. Azért tudtam, mire számítsak. Porra, s még több porra. Vasárnap halál jól elvoltam. Azért fizettek, hogy a levegőn mozogjak, s közben Bigbanget hallgassak. Lássuk be ez azért sokkal jobb opció, mint az, hogy egykor kimászok az ágyból, benyomom a gépet, s fel sem állok onnan, s zenét hallgatok.
Csak aztána hétfői hozzáállás nekem is elvette a kezem. Nah meg a karom.. omg.. S még a fülhallgatóm is eltéptem véletlen, szóval zeném sem volt... Sokat rontott a helyzeten! Inkább csak bosszankodtam, hogy tényleg ennyire akarok én Bigbang koncertre menni, hogy a földön csúszok?
Máris más meglátásba került az egész, hogy tudtam a többiek most az iskola padban ülnek.
Nah haladjunk tovább. Kedden nagyon mozgalmas napom volt. Mivel elaludtam, nem volt kedvem suliba menni. Inkább mostam, teregettem, hajtogattam, bevásároltam, főztem, mosogattam, s még gyereket is neveltem... Nah jó, csak olvastam vele! :)
Közben szállást kellett volna keresnem, de nem sok kedvem volt hozzá. Jó nap volt. 10ből 9et kap, mert tök tevékeny voltam.
Szerda... Szerintem semmi! Semmi de semmi nem történt.
Megjelentek GD cover photoi, de ennyi. Hajnalban rajzoltam.
Jaj tudom, hiába indult GD-vel a reggel, estére olyan fos hangulatom lett, hogy inkább neki álltam rajzolni. S milyen jól sikerült!
Nah s akkor most jön a csütörtök.
Délben felkeltem, vagy més később, hiszen reggelig rajzoltam.
Majd nem is maradt szinte semmire időm, mentem is táncra. Nem merek messzemenő következtetéseket levonni, de talán egy árnyalatnyival jobb voltam, mint első órán. Kéz s láb koordináció még mindig nulla. De igyekeztem! Most szinte egy egész táncot tanultunk. Én csak hegyi szellem táncnak hívom. Tulajdonképpen nem tudtuk meg pontosan milyen tánc ez, mert most nem volt magyar tolmács, s így csak az ottani középkorú koreai hölgytől tudtuk meg, hogy amit az elején kántálunk, az egy hegyi szellemről/hez szól.
Ettől függetlenül nagyon szép tánc szerintem. Ezt ilyen zászlóval meghosszabbított karokkal kell táncolni. Mindjárt keresek is képet.
Fantasztikusak azok az órák. Egyszerűen már csak attól jobb kedvem lesz, hogy bemegyek abba az épületbe. (attól eltekintve, hogy kénytelenek voltak a női wc-t bezárni a többszöri figyelmeztetések ellenére, miszerint ne dugítsák el a wc-t oda nem illő dolgokkal... magyarok.. gyönyörű.. tényleg itt tartunk? -.-)
Nah, azt hittem könnyebb dolgom lesz Találtam egy videót, amiben ilyen zászlószerűséget használnak, viszont mi nagyon nem ilyet táncoltunk. A másik videóban meg kisgyerekek táncoltak ilyen zászlóval. Nos egyik sem nyert. Mindjárt kiderítem mi ennek a textilnek a neve.
A video pedig itt van:
Nos okosabb lettem az biztos. Szóval Shaman dance-ként megtalálható egy csomó ilyen videó youtube-on. Most már tudom miért tetszik annyira. Mert olyan mitikus. Ezt hívják Salpuri-nak. Nos mi NEM ezt tanultuk.
Mi a Taepyongmu-t tanultuk. Nyilván nem találtam meg azt a stílust amit én látok az órákon, de azért ritmusban találtam egy nagyon közelítőt. Minket is dobbal kísérnek. Első órán tanultunk is dobolni! :)
Semmi más csak egy dob, de így is nagyon jó. Néha már a ritmust is eltaláltam! XD
Lehet nevetni, de tényleg soha nem tanultam táncolni. A szalagavató is hatalmas kihívás volt. Am, ha nem számolnak a lányok (tanárnők), akkor se kép se hang. Így óra végére azt vettem észre, hogy a "one-two-three-four-five-six-seven-eight " már ha álmomból ráznak fel akkor is csak ezt válaszolom. Ugyanis angolul s koreaiul tartják az órát. Néha magyarul. De többnyire az angol s a magyar is törve megy csak ... :) De kit érdekel, úgy is csak követni kell őket. Nincs különösebb nyelvi nehézségünk.
Viszont ahogy a "changing"-et ejti az egyik leányzó! OMG. Az annyira cuki, hogy belehalok. Ő az egyik kedvencem.:)
Valahogy "céhnzi"-nek mondja, s eleinte nem is vágtam, hogy angolul beszél. Csak idővel jöttem rá.. hogy ez tulajdonképpen a csere akar lenni.
Bemelegítésként ászánák vannak.. Annak külön örültem.:) S aktivizáljuk a lábunkban az egyik ilyen energia forrást, a talpunk ütögetésével. Hát tiszta international.:)
Nagyon kitartóak. Nem kibúvóként, de nem csak én vagyok az akit folyton korrepetálni kell.. XD van egy középkorú nő, még a KKK táborból ismerem. Dhánika anyukája, nos mellette végig ott állt az egyik lány s végig magyarázott neki. Kicsit lemaradt. Én a 2. óra végére már majdnem tudtam hibátlanul. Erre belépett a igazgató helyettes, aki olyan mufurc képű mindig, s kész... nem tudtam koncentrálni.
Elég kemény koreo amúgy. Úgy folyt rólunk a víz első óra végén, mintha kötelező lenne.
Keresek a lányokról képet, mert a KKK által szervezett LIKE partyn ők léptek fel. Most 3 hónapig annak itt. Addig járok heti 1x 2 órára táncra. *happy :) Amúgy tánc szakon vannak az egyetemen, s önkéntes feladatként vállalták a táncoktatást.
Továbbá olyan fantasztikusan kecsesen mozognak.. Ha táncolnak olyan, mint amikor a szél fújja a nádast. Vagy mint egy folyó, amely az örvények szabdalnak.
Nagyon kitartóak. Nem kibúvóként, de nem csak én vagyok az akit folyton korrepetálni kell.. XD van egy középkorú nő, még a KKK táborból ismerem. Dhánika anyukája, nos mellette végig ott állt az egyik lány s végig magyarázott neki. Kicsit lemaradt. Én a 2. óra végére már majdnem tudtam hibátlanul. Erre belépett a igazgató helyettes, aki olyan mufurc képű mindig, s kész... nem tudtam koncentrálni.
Elég kemény koreo amúgy. Úgy folyt rólunk a víz első óra végén, mintha kötelező lenne.
Keresek a lányokról képet, mert a KKK által szervezett LIKE partyn ők léptek fel. Most 3 hónapig annak itt. Addig járok heti 1x 2 órára táncra. *happy :) Amúgy tánc szakon vannak az egyetemen, s önkéntes feladatként vállalták a táncoktatást.
Továbbá olyan fantasztikusan kecsesen mozognak.. Ha táncolnak olyan, mint amikor a szél fújja a nádast. Vagy mint egy folyó, amely az örvények szabdalnak.
A sárga ruhás leányzó az én nagy kedvencem. Egész nap elnézném. Furcsa mert, 2 csoportban próbáltunk. Az egyik leányzó alacsony, s jól bezsél angolul, frufrus, ő tanított dobolni is első órán. Ő tanított a táncot is be. Ha őt követem jobban megy, mint mikor a másik magas lányt nézem. Olyan más stílusban mozognak! Nehéz megfogalmazni. De érezhetően más.
Nah itt van még egy video. Tudom elég nyomasztó meg számomra nyavikolós, de olyan kis misztikus.
A mi táncuk vidám, mert arról szól, hogy a hegyi szellem a várában táncol, s örömében vigad. :) Következő órán leiratom velük mit kell mondani, add2 a tánc nevét s a kiegészítő nevét is.:)
Aztán van a Pungmulnori is ami megint egy teljesen más tánc stílus.
"A pungmul (풍물), vagy pungmulnori (풍물놀이) fejezi ki a hagyományos táncok közül a legjobban a koreaiak érzelemvilágát, s a többi koreai tánc közül ennek nyúlik legrégibbre az eredete. A pungmul-t, ezt a közösségformáló szórakozást, a földművelő emberek a munkavégzés közbeni fáradtság enyhítésére és a munka hatékonyságának növelésére találták ki, és a jó termés érdekében tartott fesztiválokon adták elő. Koreában réges-régóta a mezőgazdaságot tartották a legfontosabb megélhetési forrásnak, ezért nagy hangsúlyt fektettek a gazdálkodásra, és minden régiónak az arra a területre jellemző, külön pungmul-ja alakult ki. A pungmul vidámságot és harmóniát hoz, és képes arra, hogy egyesítse az embereket. A földművesek kedvelt időtöltése a hosszú idő folyamán lassan művészetté érett és a népi táncok központi tagjává vált.
1978-ban Kim Deoksu (김덕수) samulnori (사물놀이) csoportja a pungmul-t kissé módosítva, négy hangszerrel, a kkwaenggwari-val (꽹과리), jing-gel (징), janggu-val (장구) és buk-kal (북) kezdte el játszani. Ekkortól kezdett a samulnori ismertté válni. A pungmul-t felállva, míg a samulnori-t ülve játsszák. A négy hangszer (samul, 사물) mindegyike a természet hangjait utánozza: a kkwaenggwari a mennydörgés és villámlás, a jing a szél, janggu az eső, a buk pedig a felhők hangjára hasonlít. -
A Shilla (신라) korszakból eredő maszktánc a színház egyik formája, ahol az előadók maszkot vesznek fel és így táncolnak, énekelnek és beszélnek. Kezdetben varázslásra, a rossz elűzésére használták, szórakoztató funkciója csak később alakult ki. Több fajtája van, úgy mint az ártó szellemeket elűző és jó szerencsét hozó tánc, a falu által közösen táncolt „falutánc”, és a hivatásos vándortáncosok által előadott maszktánc.
A maszktáncot azért táncolták, hogy könnyítsen az egyszerű emberek elfojtott érzésein, és legtöbbször a holdnaptár szerinti első újholdkor, Buddha születésnapján, Dano (단오) ünnepén, Chuseok-kor (추석) vagy egyéb állami ünnepekkor táncolták. Mint más táncok esetében is, a maszktáncon belül is rengeteg a regionális változat. "- A KKK honlapjáról
Aznap láttam meg egy fotó pályázatot szintén a KKK honlapján, de olyan ügyesen otthon felejtettem a fényképező gépem...
De lebeszéltem, hogy kedden majd bemegyek s fotózom. S óra végén kiderült lehet, hogy heti 2X1 óra lesz. Mert így legalább könnyebb lesz észben tartanunk a dolgokat. De szerintem ha lehet maradni, én maradok 2X2 órát. Nah, rám aztán igazán rám fér a gyakorlás!
Lehet ezért is bontják ketté az órákat, hogy aki tud az maradjon.
Nah itt van még egy video. Tudom elég nyomasztó meg számomra nyavikolós, de olyan kis misztikus.
A mi táncuk vidám, mert arról szól, hogy a hegyi szellem a várában táncol, s örömében vigad. :) Következő órán leiratom velük mit kell mondani, add2 a tánc nevét s a kiegészítő nevét is.:)
Aztán van a Pungmulnori is ami megint egy teljesen más tánc stílus.
"A pungmul (풍물), vagy pungmulnori (풍물놀이) fejezi ki a hagyományos táncok közül a legjobban a koreaiak érzelemvilágát, s a többi koreai tánc közül ennek nyúlik legrégibbre az eredete. A pungmul-t, ezt a közösségformáló szórakozást, a földművelő emberek a munkavégzés közbeni fáradtság enyhítésére és a munka hatékonyságának növelésére találták ki, és a jó termés érdekében tartott fesztiválokon adták elő. Koreában réges-régóta a mezőgazdaságot tartották a legfontosabb megélhetési forrásnak, ezért nagy hangsúlyt fektettek a gazdálkodásra, és minden régiónak az arra a területre jellemző, külön pungmul-ja alakult ki. A pungmul vidámságot és harmóniát hoz, és képes arra, hogy egyesítse az embereket. A földművesek kedvelt időtöltése a hosszú idő folyamán lassan művészetté érett és a népi táncok központi tagjává vált.
1978-ban Kim Deoksu (김덕수) samulnori (사물놀이) csoportja a pungmul-t kissé módosítva, négy hangszerrel, a kkwaenggwari-val (꽹과리), jing-gel (징), janggu-val (장구) és buk-kal (북) kezdte el játszani. Ekkortól kezdett a samulnori ismertté válni. A pungmul-t felállva, míg a samulnori-t ülve játsszák. A négy hangszer (samul, 사물) mindegyike a természet hangjait utánozza: a kkwaenggwari a mennydörgés és villámlás, a jing a szél, janggu az eső, a buk pedig a felhők hangjára hasonlít. -
A Shilla (신라) korszakból eredő maszktánc a színház egyik formája, ahol az előadók maszkot vesznek fel és így táncolnak, énekelnek és beszélnek. Kezdetben varázslásra, a rossz elűzésére használták, szórakoztató funkciója csak később alakult ki. Több fajtája van, úgy mint az ártó szellemeket elűző és jó szerencsét hozó tánc, a falu által közösen táncolt „falutánc”, és a hivatásos vándortáncosok által előadott maszktánc.
A maszktáncot azért táncolták, hogy könnyítsen az egyszerű emberek elfojtott érzésein, és legtöbbször a holdnaptár szerinti első újholdkor, Buddha születésnapján, Dano (단오) ünnepén, Chuseok-kor (추석) vagy egyéb állami ünnepekkor táncolták. Mint más táncok esetében is, a maszktáncon belül is rengeteg a regionális változat. "- A KKK honlapjáról
Aznap láttam meg egy fotó pályázatot szintén a KKK honlapján, de olyan ügyesen otthon felejtettem a fényképező gépem...
De lebeszéltem, hogy kedden majd bemegyek s fotózom. S óra végén kiderült lehet, hogy heti 2X1 óra lesz. Mert így legalább könnyebb lesz észben tartanunk a dolgokat. De szerintem ha lehet maradni, én maradok 2X2 órát. Nah, rám aztán igazán rám fér a gyakorlás!
Lehet ezért is bontják ketté az órákat, hogy aki tud az maradjon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése