Apu meglepett minket mini rózsákkal. Ez aranyos volt. Viszont én nem köszöntöttem őt fel... :( Majd talán most. Vagy majd anyával együtt.
Anya állapota változatlan. Alig lehet egy szót is hozzászólni, elég depresszív.
Mivel csak 3 órám volt, így volt időm haza felé kigondolni, mégis milyen tortát készítsek, s a répa torta mellett döntöttem, ugyanis legjobb barátnőm betöltötte a 24. életévét.
Fél egytől a konyhában voltam. Nem értem nálam miért egész napos program a sütés...-.-"
Fél 7re foglaltatott TM asztalt, 6 főre. S úgy állt a dolog, h mindenki csak később jött volna. (már aki, mert volt aki el sem jött. ) Rajtunk kívül egy lány futott még be fél tízkor. Addigra már volt egy tűzijátékos gyertyás tortabontás, csak családiasan, TM, 2 húgom,- igen, a kisebbik is lejött a kávézóba.:) , s én. Mert nekik holnap suli volt, s nem tudtuk kire várunk, tulajdonképpen nem vártunk semmire, senkire.
Tavaly is ez volt. Lemondta minden volt csoport társa. Egy lány jött el, s megint csak hármasban tortáztunk. Furcsa.
Erdélyben biztos felköszöntötték volna tisztességesen, de itthon csak ennyire futotta. De TT volt a legjobb. Találka időpont után 20 perccel felhívtuk, közölte megszédült, vár tíz percet, hogy elindul el. 30 percre lakik, s gyanítom, hogy el sem kezdett öltözködni, ami nála legjobb esetben 2 óra. Ennyit a jó barátnőről. Lehet ám rá számítani.
Annyira sajnáltam TM-et. Lehet abban reménykedett, hogy csak beugratás az egész, s én szerveztem meg. Bárcsak így lett volna. Ültünk ketten s vártunk. Anita 20 percenként hívott, hogy nem találja amire épp szüksége lenne, meg hogy mikor induljon, stb stb. olyan jól elbeszélgettünk kódoltan. De szerintem lebuktunk. Tuti. Mert TM inkább elvonult wcre. S van egy olyan női megérzésem, hogy tudta, hogy épp valami olyanról beszélünk, amit nem akarok, hogy tudjon. De aztán az is lehet, hogy megint beképzelt valamit s megsértődve vonult el. Lényegében mindegy.
Mindenki minket nézett. TM -nek nagyon nem tetszett, hogy mindenki tudja, hogy születésnapja van. Főleg, hogy a foglalt asztalunkhoz engedtünk 2 csajt, s ők nagyon csúnyán néztek ránk.
Én leszartam.
Végül megérkezett a 3. leányzó is. Előtte pár barátja futott be, akikről életemben nem hallottam, de látszólag Tm ismerte őket.
Eldumálgattunk, húgomék leléptek a tortával, haza hozták TM kérésére.
A torta finom lett. Elvileg. Nem tudok objektív véleményt mondani, mert TMre nem lehet hagyatkozni, húgomra sem, Nyusz meg nem kóstolta. (nem tudtam rávenni! :S)
Nekem az volt a bajom vele, hogy tettem bele a narancs lekváromból, s ugye abban benne van a héja, s mióta kihánytam a kandírozott narancshéjat már a gondolatától is rosszul vagyok. A lekvártól nem. Csak a héja. Leírni is szörnyű.
Echte egyetemisták voltak. A vége felé elbeszélgettem az egyik sráccal, talán Petinek hívták. Olyan abszurd kérdései voltak. Szinte csak keresztkérdéseket tett fel, s 5 koktél után nehéz volt összeszedni a gondolatokat. "mi a kedvenc könyved? szerinted mitől jó egy könyv? " s ezek csak a lightosak voltak. Amúgy gyógyszerésznek tanul. S fennhordja az orrát. Amúgy kedvesnek tűnt.
Majd távozáskor odaköszöntem a mögöttem ülő, TM által beazonosított, kedvenc volt témavezetőm haverjának. Milyen kicsi a világ. Épp csajozott. Azért kellett félbe szakítanom a 5perces beszélgetésünket, mert TM s barátnője jobbnak vélték tovább állni-engem elrángatni onnan-, mert a kiszemelt csaj, ölni tudott volna a szemével. Ezt sosem értettem. Nekem ugyanannyi jogom van köszönni egy régi ismerősömnek, mint annak a csajnak. Ki nem ejti le magasról, hogy csúnyán néz rám. Nem az én hibám, hogy a pasi bunkó, s nem mutatott be minket egymásnak. Az lett volna a normális. Magamtól, meg ugye nem pofátlankodom a képébe, semmi közöm hozzá. Ezen mindig felháborodok, főleg, ha ilyen mondva csinált dolgokkal félbeszakítják a mondandóm.
Pénteken elmentem dolgozni, este rohantam Nyuszhoz. Pénteki újításom: mivel volt otthon répa, de azon kívül más nem nagyon, ezért sajtos répás szendvicset vittem, a munkába. Ugyanis az összes szendvics változatot utálom már. De ez isteni volt. Friss kenyérrel. Hm! (kép később)
Szombatom semmi érdemlegeset nem csináltunk. Jöttem haza, majd mentem a nyomdába, éjszakára.
Vasárnap este Nyusznál, mert délutánig takarítottam itthon.Viszont a nyomdába menet láttam egy hullócsillagot, szerencsét hozott! :)
Hétfőn szintén semmi érdemleges, nem voltam suliban, s még a melót is lemondták, de itthon maradtam, mert Nyusz országon kívül volt jelenleg. Ennek ellenére semmi érdemlegeset nem csináltam. Fuck.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése