Péntek estére a tudtom nélkül programot szerveztek nekem. Nem is csak egy ember, hanem egyszerre 3. Ami furcsa, mert eddig szinte mindig én szerveztem a talikat, programokat, mikor hova menjünk, mikor kikkel kell találkozni. De most nem csak ketten vagyunk TM-mel, hanem, itt van TT is. Aki legalább annyira örül a társaságunknak, mint mi neki. Hozzá voltunk hivatalosak, inni, jól érezni magunkat, s még csatlakozott hozzánk egy fiú is. nem volt épp megfelelő a felállás, mert így kevésbé volt "korrupt" s demokratikus az összeállítás, de ezt dobta a gép. Olyan furcsa volt kibuszozni a kertvárosba, péntek este. Meg amúgy is nagy választás előtt álltam. Nyusz, s egy péntek este, szombattal, s reggelivel a napsütéses teraszon, bocsánat verandán, hiszen vidéken ezt már úgy hívják, vagy barátok s pia, s hülyülés. Érdekes lett volna, ha pont én maradok le erről, így Nyusznak várnia kellett, s megint nem jött össze a reggelink, s sajnos jövőhéten sem fog, hacsak nem hozzá kerülök ki TCS után. Bár most is úgy készültem, hogy éjfélkor lelépek az utolsó vonattal, de nem sikerült ehhez tartanom magam. Mint ahogy eddig sem. Mint mondtam pár bejegyzéssel ezelőtt, nekem nem szabad időpontok mondanom. Még jó, hogy nem említettem neki.
Mivel nem volt kilátásban hosszú séta, vagy egész estés állás, így végre alkalmam nyílt felvennem az egyik magasabb sarkú cipőm, végre. Már nem is tudom hány hete kerestem rá a megfelelő alkalmat.
Az estéről nehéz beszámolót írni. Mindenki túlélte. :) Volt rajtam lakk fűző, s platform tűsarkú is , mindről készült fénykép. TM oda vissza volt az örömtől, amikor ráállt a mérlegre, s kiderült, hogy fogyott. Amikor meglátta TT platform cipő kollekcióját, akkor még inkább.
Reggel nehezen ment az elalvás, egyeseknek a hangzavar miatt, másoknak a szervezetben felhalmozott pia mennyiség miatt, nekem meg csak úgy. Hajnalodott, nem volt teljes sötétség. Aztán mégis csönd lett, s mindenki elaludt. Félálomban voltam, mikor hallottam, hogy kimásznak mellőlem az ágyból, de amúgy nyugodtan aludtam, míg meg nem szólalt a lent felejtett telefonom. Azt hittem, Nyusz keres. De nem.
Mikor felkeltünk, ami nagyon nagyon nehezen ment, mondván, minek keljünk fel, TM első dolga az volt, hogy belebújjon A cipőbe. Abban kezdett el pakolászni. Persze előtte még felhozta nekem a telefonom, hogy nehogy Nyusz nélkül induljon a napom. De nem volt valami lélekemelő beszélgetés. :(
Mivel nem volt kilátásban hosszú séta, vagy egész estés állás, így végre alkalmam nyílt felvennem az egyik magasabb sarkú cipőm, végre. Már nem is tudom hány hete kerestem rá a megfelelő alkalmat.
Az estéről nehéz beszámolót írni. Mindenki túlélte. :) Volt rajtam lakk fűző, s platform tűsarkú is , mindről készült fénykép. TM oda vissza volt az örömtől, amikor ráállt a mérlegre, s kiderült, hogy fogyott. Amikor meglátta TT platform cipő kollekcióját, akkor még inkább.
Reggel nehezen ment az elalvás, egyeseknek a hangzavar miatt, másoknak a szervezetben felhalmozott pia mennyiség miatt, nekem meg csak úgy. Hajnalodott, nem volt teljes sötétség. Aztán mégis csönd lett, s mindenki elaludt. Félálomban voltam, mikor hallottam, hogy kimásznak mellőlem az ágyból, de amúgy nyugodtan aludtam, míg meg nem szólalt a lent felejtett telefonom. Azt hittem, Nyusz keres. De nem.
Mikor felkeltünk, ami nagyon nagyon nehezen ment, mondván, minek keljünk fel, TM első dolga az volt, hogy belebújjon A cipőbe. Abban kezdett el pakolászni. Persze előtte még felhozta nekem a telefonom, hogy nehogy Nyusz nélkül induljon a napom. De nem volt valami lélekemelő beszélgetés. :(
TT mamájától kaptunk ebédet s nasit is uzsonnára. Annyira aranyos volt. :)Az ebéd meg kifejezetten finom, s a falusi emlékeimet idézte fel.
Újabb telefonhívások után kiderült, hogy Nyusz a mai napra már be van táblázva, így nem alkalmas, hogy átmenjek hozzá.Csak vasárnap. Még egy nap.
A szombat nagy része el is ment. Legalábbis é azt hittem. Sikerült tévednem. Ugyanis mikor hazaértem, s zuhanyoztam, nem sikerült sokáig a fenekemen maradnom, s biciklizni akartam menni. TM felajánlotta, hogy tekerjünk ki a családi barátaikhoz, de nekem oda nem volt kedvem. Megbeszéltük, hogy nyolckor találkozunk, s addig biciklizünk, míg nem tudjuk leadni a kiírt s TT-nél felejtett szalagavatós dvd-m a táncpáromnak, aki 23ig dolgozott. S nem is nekem jutott ez eszembe! Meglepő. A sofőrünkhöz nem tudtunk kitekerni, mert nem dolgozott. Így bóklásztunk a városban. Majd' lefagytunk a kerékpárról. S végül egy kocsmában kötöttünk ki, ahol TM végre válaszokat kapott kérdéseire, s még csak nem is ő hozta fel ezt az egész témát. Ennek roppant mód örültem. Ez a nap tele volt meglepetéssel. :) Hajnali fél 4kor sikerült haza érnem. Jól éreztem magam, na. :)S jól elaludtam a másnap délelőtti munkát. Bár ahogy láttam, a tánctársam is mintha, otthon lett volna. Vagy csak bekapcsolva felejtette a gépét. Sosem tudjuk meg:) Én meg vidéknek vettem az utam. Kevésbé voltam dorombolós hangulatomban, mert kicsit felidegesített Nyusz, de semmi komoly. Sikerült egy kicsit oldódnom, de sajnos nem volt az igazi, a visszajelzésekből ítélve. De,hogy mi lehetett a bajom, azt majd későbbiekben leírom, de furcsán éreztem magam. Én is tudom, hogy valami nincs rendben, s kicsit összezavarodtam. De semmi komoly.
Nem volt felhőtlen az esténk, nem veszekedtünk, csak valami olyat mondtam, s utána még be is aludtam, ami miatt, Nyusz már csak azt várta, hogy inkább vége legyen ennek a napnak. :( Bár azt is mondtam, hogy nem tud rám haragudni. S neki is tudnia KÉNE, hogy semmi valóság alapja nincs, annak a poénnak.... azért na... A SATC-ból idéztem. De ő nem értékelte. Tízkor már ágyban voltunk, s együtt aludtunk el. Az már nagyon hiányzott. Kevés ez a heti egy nap. Mással többet találkozom, s többet beszélek, mint vele. :( Bár máshoz nem is tudok hozzábújni. :)
Újabb telefonhívások után kiderült, hogy Nyusz a mai napra már be van táblázva, így nem alkalmas, hogy átmenjek hozzá.Csak vasárnap. Még egy nap.
A szombat nagy része el is ment. Legalábbis é azt hittem. Sikerült tévednem. Ugyanis mikor hazaértem, s zuhanyoztam, nem sikerült sokáig a fenekemen maradnom, s biciklizni akartam menni. TM felajánlotta, hogy tekerjünk ki a családi barátaikhoz, de nekem oda nem volt kedvem. Megbeszéltük, hogy nyolckor találkozunk, s addig biciklizünk, míg nem tudjuk leadni a kiírt s TT-nél felejtett szalagavatós dvd-m a táncpáromnak, aki 23ig dolgozott. S nem is nekem jutott ez eszembe! Meglepő. A sofőrünkhöz nem tudtunk kitekerni, mert nem dolgozott. Így bóklásztunk a városban. Majd' lefagytunk a kerékpárról. S végül egy kocsmában kötöttünk ki, ahol TM végre válaszokat kapott kérdéseire, s még csak nem is ő hozta fel ezt az egész témát. Ennek roppant mód örültem. Ez a nap tele volt meglepetéssel. :) Hajnali fél 4kor sikerült haza érnem. Jól éreztem magam, na. :)S jól elaludtam a másnap délelőtti munkát. Bár ahogy láttam, a tánctársam is mintha, otthon lett volna. Vagy csak bekapcsolva felejtette a gépét. Sosem tudjuk meg:) Én meg vidéknek vettem az utam. Kevésbé voltam dorombolós hangulatomban, mert kicsit felidegesített Nyusz, de semmi komoly. Sikerült egy kicsit oldódnom, de sajnos nem volt az igazi, a visszajelzésekből ítélve. De,hogy mi lehetett a bajom, azt majd későbbiekben leírom, de furcsán éreztem magam. Én is tudom, hogy valami nincs rendben, s kicsit összezavarodtam. De semmi komoly.
Nem volt felhőtlen az esténk, nem veszekedtünk, csak valami olyat mondtam, s utána még be is aludtam, ami miatt, Nyusz már csak azt várta, hogy inkább vége legyen ennek a napnak. :( Bár azt is mondtam, hogy nem tud rám haragudni. S neki is tudnia KÉNE, hogy semmi valóság alapja nincs, annak a poénnak.... azért na... A SATC-ból idéztem. De ő nem értékelte. Tízkor már ágyban voltunk, s együtt aludtunk el. Az már nagyon hiányzott. Kevés ez a heti egy nap. Mással többet találkozom, s többet beszélek, mint vele. :( Bár máshoz nem is tudok hozzábújni. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése