Sikerült reggel fél hatkor ágyba kerülni, s innentől kezdve borzalmasan aludtam, már amikor sikerült kikapcsolnom, s elaludnom, s nem csak az ébren lét, s felszínes alvás határán hánykolódtam. Egy óráig csak forgolódtam, nem is voltam álmos, zavart minden hang, már világos volt. Igen, ilyenkor kellett volna felkelnem, érthetően tudtomra adta a szervezetem. Felkeltem 9kor, 12korm s végül kimásztam az ágyból, hogy neki álljak a kép folytatásának. Este sikerült kibogozni a tér elferdült hibáit, de többre nem futotta, s maradt 4 órám, hogy befejezzem, mert mára ígérte Szisza, hogy jön érte.
Nehezen haladtam vele, s ötre akart érte jönni. nagyon nem volt még vállalható állapotban, de tőle nem tartottam. Gondoltam megmutatom neki, azt majd befejezem. Hívott is, elég sokszor, míg aludtam. De nem volt ideges, hogy nem vettem fel. Még csak az kellett volna:)
Végül negyed hatkor közölte, hogy félre lesz itt. Lezuhanyoztam, hisz arra még nem volt időm, felkaptam, valami ruhát, meg sem fésülködtem, s levittem a képet. De ez a szemét nem mondta, hogy nem lesz egyedül. Jött vele valaki, aki szerintem bírának jött, hogy megnézze, mit vesznek át. Nah de megint, már milyen pasinak mutatott be. Szörnyű. Ez is jól nézett ki. De én meg ott álltam, smink nélkül, kócosan, álmosan, egy félkész rajzzal. Kicsit feszélyezve éreztem magam, de Szisza örült nekem. Megbeszéltük, hogy ők elmennek képkeretet venni, aztán beülnek valahova, s hívjam őket ha befejeztem. Gőzerővel láttam neki megint. Már alig éreztem az ujjaim. De elégedett lettem vele. Igazából a hat órához képest csak egy órát csúsztam, szerintem belefér, az alkotóerőt nem lehet sürgetni, s kikényszeríteni.
Levittem nekik. S ez már valóban tetszett nekik! Azt hiszem elégedettek lettek. Sziszától, meg olyan bókot kaptam! ^^ Sosem gondoltam, hogy ő iylet fog mondani:) "Te fogytál, nem? " " oh, köszi, ez jól esik! :) "" -de tényleg, nem? " "-igen."
Sok időm nem volt gondolkozni. Jó nap volt. Elvégeztem amit kellett. Elégedett voltam, míg haza nem ért anya. Ránk ragasztotta az idegességét. Fel alá járkáltam, aztán megbeszéltem barátnőmmel, hogy elmegyünk biciklizni, mert már rég voltunk, s hiányzott!
Eltekertünk a szabadtéri fitness parkhoz. Ott sikerült fél órát mozognom. Barátnőm hamar feladta. Jó, én is nehezen kezdtem hozzá, hiszen teloról, épp a másnapi kirándulásunkat beszéltük meg, s egyeztettük az időpontokat. Ugyanis barátnőm, kitalálta, hogy ő nem akar tömegközlekedési szolgáltatást igénybe menni, tekerjünk ki megint a szabad strandra.
Jól kifáradtunk, mire hazaértünk, kb olyan 20km-t tettünk meg.
Nehezen haladtam vele, s ötre akart érte jönni. nagyon nem volt még vállalható állapotban, de tőle nem tartottam. Gondoltam megmutatom neki, azt majd befejezem. Hívott is, elég sokszor, míg aludtam. De nem volt ideges, hogy nem vettem fel. Még csak az kellett volna:)
Végül negyed hatkor közölte, hogy félre lesz itt. Lezuhanyoztam, hisz arra még nem volt időm, felkaptam, valami ruhát, meg sem fésülködtem, s levittem a képet. De ez a szemét nem mondta, hogy nem lesz egyedül. Jött vele valaki, aki szerintem bírának jött, hogy megnézze, mit vesznek át. Nah de megint, már milyen pasinak mutatott be. Szörnyű. Ez is jól nézett ki. De én meg ott álltam, smink nélkül, kócosan, álmosan, egy félkész rajzzal. Kicsit feszélyezve éreztem magam, de Szisza örült nekem. Megbeszéltük, hogy ők elmennek képkeretet venni, aztán beülnek valahova, s hívjam őket ha befejeztem. Gőzerővel láttam neki megint. Már alig éreztem az ujjaim. De elégedett lettem vele. Igazából a hat órához képest csak egy órát csúsztam, szerintem belefér, az alkotóerőt nem lehet sürgetni, s kikényszeríteni.
Levittem nekik. S ez már valóban tetszett nekik! Azt hiszem elégedettek lettek. Sziszától, meg olyan bókot kaptam! ^^ Sosem gondoltam, hogy ő iylet fog mondani:) "Te fogytál, nem? " " oh, köszi, ez jól esik! :) "" -de tényleg, nem? " "-igen."
Sok időm nem volt gondolkozni. Jó nap volt. Elvégeztem amit kellett. Elégedett voltam, míg haza nem ért anya. Ránk ragasztotta az idegességét. Fel alá járkáltam, aztán megbeszéltem barátnőmmel, hogy elmegyünk biciklizni, mert már rég voltunk, s hiányzott!
Eltekertünk a szabadtéri fitness parkhoz. Ott sikerült fél órát mozognom. Barátnőm hamar feladta. Jó, én is nehezen kezdtem hozzá, hiszen teloról, épp a másnapi kirándulásunkat beszéltük meg, s egyeztettük az időpontokat. Ugyanis barátnőm, kitalálta, hogy ő nem akar tömegközlekedési szolgáltatást igénybe menni, tekerjünk ki megint a szabad strandra.
Jól kifáradtunk, mire hazaértünk, kb olyan 20km-t tettünk meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése