2012. január 28., szombat

Eltelt egy hét

Nézzük csak.
Hétvége Nyusszal.
Iskola, s nulla munka. Szörnyű vagyok. S még csak semmi értékelhetőt nem csináltam. Kedden kimentem Nyusszhoz, még világosban értem ki, hisz beteg lett, s nem ment dolgozni. Mindketten rádöbbentünk, hogy képes vagyok világosban is mozogni vidék felé... :D De már sötétben kellett haza jönnöm.
Iskolában semmi érdekes. Nyalókás Lány magasról tesz ránk, megvan a saját kis világa a barátjával, együtt lógnak, együtt mókáznak. Kösz. Nekem meg maradt Snassz lány, akit már már megkedveltem, de ezt hétvégére elrontotta. Nemes egyszerűséggel fáradt volt, s mivel nem tellett neki többre, közölte, hogy ronda a táskám. A zebrás, ami épp múlt héten érkezett haza. még nem pakoltam ki, előbb rendbe kell vágni a szobám, hogy tudjam elpakolni azt a tengernyi cuccot.
Apa azóta is a számítógépét fejlesztgeti. Ugye 2 db egy működő s egy alkatrésznek való haza jött, s ebből felújította ősöreg gépét.
Mesterfokon művelem a nem beérést iskolába. De ezen elkezdtem változtatni a héten, mert ez már katasztrofális volt.
Fotón azt a képet értékelte a tanárnő amit csak véletlen raktam be. Jó, nincsenek véletlenek, valamiért bekerült a portrék közé, de ő meg is magyarázta miért. Ezentúl kétszer meggondolom hogy válogatom össze a képeim.
Még mindig alkotói válság van. Egyáltalán nem jók a fotóim. Olyan snasszok. Sok. Még mindig nem tudom a lényeget megragadni. De pozitívum, hogy legalább ezt felismerem. Amikor beláttam anatómián, hogy nem fejlődtem, akkor fejlődésnek indultam. Úgyhogy várok. S próbálok fotózni. Ami a héten sikeresen kimaradt. Szegény egy hete elő sem vettem. Már biztos hiányol. Már nevet kéne adni neki. Gondolkoztunk múlt héten az Oli névben, de nem tudom, nem az igazi. Bár utalhat Olivia Wilde-ra. Aki nagy fájdalmamra kilépett a dr. House sorozatból. POFÁTLANSÁG. Biztos kiírták szegényt... :( Ezen voltam kiakadva hétvégén a mozi délutánunkon. :(
Sikerült megnézni 2 filmet meg 2 House részt. Az első film, tulajdonképpen szörnyű volt. úgy indult mint a Gothika, de aztán nagyon elfajult. S nem a borzongatós irányba. Bááááár. Ha azt nézzük, hogy már a hideg rázott attól a sok hülyeségtől. Nyusz meg el volt vele.... WTF. Mindegy, amúgy túlélhető. De csak kockáknak ajánlom. Sucker Punch a neve azt hiszem.
A következő filmre véletlen bukkantunk egy régebbi amcsi film: Sorsügynökség.
Nah az tetszett. Bár semmi extra nem volt benne.. Vártam a katarzist, egy kis futkározás volt, s happy end. Hasonlított az egy csodálatos elme örök ragyogására, de abban ugye volt egy két fordulat. Tulajdonképpen ugyanaz a film kevesebb elvont dologgal, hogy az amcsi tunya közönség gyomra bevegye. Lehet, hogy csak a Sucker Punch után találtam jónak? :D
Csütörtökön teljes agyzsibbadás volt. Mosolygós Srác mellém ült le, s kedves Barbara is, neki még beceneve sincs, de ha kéne adni akkor a nevetéséből adódóan Kecske lenne, vagy, ahogy Nyusz hallotta inkább Tukán. :D
Kiderült, hogy Mosolygós Srác vízöntő... neeeeeeeehhh.... Még jó, hogy eme info előtt sem tartottam rondának. Kevesebbet kell magyarázkodnom. :D Jó, nem.
Lényeg, hogy rajz téren oylan feladatot kaptunk, amit soooooooha! többéééé, két CSÍKOS drapéria összetekerve a földre dobva, s rajzold le, CSÍKOKKAL együtt... neeee. Az egyik rózsaszín volt a másik  méregzöld világos méregzöld csíkozással. a pin kicsit bonyolultabb volt. Ritmikusság abban is volt. Egy sötét rózsaszín csík egy világosabb egy sötét pink csík fehér sáv majd egy rózsaszín vonal...  fehér sáv, s kezdődött elölről a sötét pink csíktól. Leírni is bonyolult. De láthatjátok megjegyeztem...
Este kimentem Nyuszhoz, palacsinta sütés volt tervben, már egy hete megvettem a hozzávalókat. De a palacsintáról teljesen más az elképzelésünk, ő fluffyt akart, én meg vékonyat. Ízre nagyon finom lett. Pont jó. De állagra nem tökéletes. A vékony palacsintát jobban szeretem, mert kis vékony tekercs lesz belőle, s nem unom meg mire a végére érek. 3 harapás s kész. De ezek a fluffyk, nem is tudom percekig nyammog rajtuk az ember. Vagy csak én. A töltelék elveszik benne, ha többet raksz bele, akkor meg nincs harmóniában. Ettől függetlenül megettem. Natúr s forrón ezek a legjobbak. :) Úgy hogy nekem maradtak az elrontottak.
Pénteken kinyomtam a dombornyomatokat, amiket Nyusszal csináltunk. Jók lettek, egyik sem csúszott el. Beérkezve órára sikerült eltörnöm a linóleum lapot... ennek külön örültem. Nincs kedvem elölről kezdeni a beszerzését.

Újabban mindig fáradt vagyok. Szörnyű. S valami torokfájásos nyavalya is kerülget, de szerintem nem birkózik az emelt C vitamin adagommal. Ha Nyussznál vagyok ezer milligrammosat kapok, ami a 1250% a napi ajánlottnak. De tény, hogy a hányásos vírusos betegség, amiről nem is írtam, egy napig tartott köszönhetőnek Nyusznak s annak, hogy bevitaminozott. Ugyanis vasárnap reggel 8kor egy ágyból kiugrással ébresztettem. Rohantam a wcre, s megéltük, hogy hányni látott, de nem, semmi köze ennek alkoholhoz. Estére már 38 fokos lázzal küzdöttem. De kialudtam. Ő el sem kapta, pedig mellettem volt végig. Ebből is látszik, hogy tipikus áldozat vagyok... :( Még a szervezetem is. Tehát betegségem tehet a mozidélutánról, hiszen jobb elfoglaltságunk nem volt.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése