Eljött a szerda. Sikerült "megkoronázni... "S amilyen jól indult a hangulatom miután felkeltem, szépen lerombolta valami, amúgy sem kedvelt dolog. Tudatosult bennem, hogy nőgyógyászhoz kell mennem. Nem vagyok túl szégyenlős, nem ezzel van a baj. legalábbis azt hittem. Kicsit szörnyű érzés volt, hogy szakítás után egy héttel az első pasi akinek szétteszem a lábam, egy gumikesztyűs orvos. (bocsánat, de ezt az érzést szebben leírni nem lehet) Gondolhatják társadalmunk nőnemű tagjai, akik picit is voltak hasonló helyzetben, hogy ez milyen érzés volt. De szerencsére az egyik legrosszabbat kizárták. Nem fogjuk tovább örökíteni a génjeinket egy közös utódban. Véremet veszik, s talán abból majd többet tudnak. Aggodalomra semmi ok. Lehet én stresszeltem túl, egy csöppet.
Unalmas nap. Még mindig meg vannak a negatív gondolatok. S az esti kiruccanás sem volt épp világmegváltó hatású. Erről azt hiszem nem is tudok többet írni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése